Szűrés

Szerző
Megjelent

TOP termékek

Átvételi lehetőségek

Csomagküldő.hu

MPL Futárszolgálat

Posta Pontok

FOXPOST

Személyesen  Szolnokon szállítási költség nélkül

Facebook

Tanúsítvány

SSL Certificate
Árukereső, a hiteles vásárlási kalauz

Kottafutár - Könyv, kotta és hangszer

Hívjon telefonon: 30/2792017 (Bedő Péter)

Zenei szakkönyvek

Okos Tibor

Segédlet a népzenei ismeretek oktatásához CD-melléklettel

A kiadvány a népzenei ismereteknek az ének-zene tanításba való integrálását segíti elő. Bemutatja a magyar népi hangszereket, a hangszeres együtteseket, a népzenei dialektusokat. Kitér a táncházi mozgalomra, és bemutatja, hogyan készíthetünk házilag egyszerűbb hangszereket. A könyvet példatár és egy 65 szemelvényből álló hangzó CD-melléklet egészíti ki. A pedagógus szerző zenész is, a Gajdos zenekar tagja.

Tisztelt énektanárok, tisztelt kollégák!
A magyar népzene megkedveltetésével, zenei hagyományaink, évezredes tulajdonunk megismertetésével – valljuk meg – adós marad iskolarendszerünk. Nemcsak az általános- és a középiskolákban, hanem a főiskolákon is. A népdalok ugyan szerepelnek tananyagunkban, de a népi hangszerekről, a hangszeres magyar népzenéről igen kevés szó esik, ha egyáltalán sor kerül rá. Pedig fontos lenne megismertetni népi hagyományunk e szeletével is gyermekeinket, hiszen ők lesznek majd azok, akik továbbéltethetik, továbbadhatják ősi tudományunkat. Hogyan tehetnék ezt, ha mi nem tanítjuk, esetleg nem tudjuk megtanítani őket ezekre, mi sem lévén járatosak népi hangszereink világában. Ehhez a munkához szeretne segítséget nyújtani A hangszeres magyar népzenéről című, ismertető jellegű kötet.
Ajánljuk tehát azoknak a tanár kollégáknak, akik szívesen megismerkednek a magyar nép egyes csoportjainak zenei életével, általuk használt hangszerekkel. A barkácsoló kedvűek a könyv fényképekkel ellátott útmutatói alapján néhány egyszerűbb hangszert is elkészíthetnek.
A végső cél azonban mégiscsak az, hogy tanítványaik kezébe is eljusson e tankönyvnek is szánt mű. A könyv és az Önök segítségével szakszerűen avathatjuk be diákjainkat a magyar zenei anyanyelv titkaiba. Ebben segít a könyvhöz mellékelt CD is, melyen a könyv menetéhez rendelve találhatók meg az egyes hangszerek hangjai, egyes zenekarok hangzása és a magyar nyelvterület mindegyik dialektusából egy-egy zenei szemelvény.
Bízva érdeklődésükben, tisztelettel
Okos Tibor
Tovább
Nincs raktáron
2 890 Ft
Nincs raktáron

Barsi Ernő

A hegedűjáték sok évszázados fejlődés után ma hihetetlen magaslatra emelkedett. Ez a fejlettség nem csak abban nyilvánul meg, hogy ma sokkal nagyobb feladatokat kell megoldania a hegedűsöknek, mint valaha, hanem abban is, hogy a ma hegedűseinek hangképzésben is jóval többet kell nyújtania, mint régen. Ma már nem csak szűk körben játszik a koncertező hegedűs, hanem többnyire hatalmas tömegeket befogadó termekben. Nem lágy szavú, csendes hangú csembaló kíséri játékát, hanem modern hangversenyzongora. Nem csak kis létszámú vonószenekarral játszik Concertot, hanem hatalmas apparátusú, rézfúvókkal megtűzdelt nagy szimfonikus zenekarral. S a hihetetlenül nagy technikai problémákat halmozó modern műveket is hatalmasan zengő hangon kell megszólaltatnia. Hangszerétől, mely elsősorban dalolásra, lágy éneklésre van alkotva, óriási végletek megszólaltatását követelik a modern zeneszerzők, s a közönség is. Hogyan tud a ma hegedűse ilyen hatalmas követelményeknek megfelelni? Úgy, hogy nemcsak gyakorlatilag, hanem tudományosan is felkészül a hegedűjátékra. Munkájában fel kell használnia a természettudományok által feltárt törvényszerűségeket.

Bevezetés 3
Anatómiai tudnivalók 4
Rezonancia problémák a hegedűjátékban 17
A tartás 23
A bal kéz beállítása és ujjainak működése 36
A fekvések 46
Kettős, hármas és négyesfogások 56
A vibrató 60
Az intonálás 64
A vonótartás 69
A vonóvezetés elindítása 73
Vonásnemek 77
A hegedű hangzását befolyásoló tényezők 86
A hangképzéshez szükséges nyomás kérdése 90
A jó zenei előadás 99
Magyar művek előadása 116
Kezdők tanítása 121
A gyakorlás 126
Zenei és technikai problémák viszonya a hegedűtanításban 131
Utószó 139

Tovább
2 800 Ft

Összhangzattani példák a barokk és a bécsi klasszikus zeneirodalomból

A kiadó ajánlása:

Hat évtized múltán újból megjelentettük az időközben világhírűvé vált zeneszerző összhangzattani példatárát, amelyet 1956-ben a Zeneakadémia tanáraként állított össze. A kötet közép- és felsőfokú növendékek számára készült azzal a céllal, hogy élő zenén mutassa be a barokk és a bécsi klasszikus zene összhangzattani jelenségeit. A 343 szemelvény között egyaránt találhatók kötött szólamvezetésű négyszólamú, valamint szabadabb szerkesztésű, figurált példák is, amelyek mind harmóniai elemzésre, mind hallásgyakorlatként rendkívül alkalmasak. A kötetet kiegészíti a Klasszikus összhangzattan című segédkönyv (Z. 1084), amelyet szintén új kiadásban jelentettünk meg.

Tovább
2 900 Ft

Szerző: Kodály Zoltán és Vargyas Lajos. EMB 308.

Kodály e tanulmány első kiadásának előszavában ekként foglalta össze a népzene jelentőségét: "Egészséges nemzet életének annyira szerves része, hogy ott találjuk mindenütt: jelen van a művészetben, a közoktatásban, a társadalmi élet megnyilvánulásaiban. Mindig a nemzeti élet satnyulásának jele, ha a népzene valamely téren háttérbe szorul." A népzene megismerésének mai is egyik legfontosabb útmutatója Kodály összefoglaló tanulmánya. Rövid összegezésben tárja fel népzenénk legfontosabb sajátságait, problémáit, eredet-kérdéseit. Ismerteti a különböző műfajokat, típusokat, a népdal és népi tánczene megszólalásának alkalmait, tárgyalja a gyűjtés kérdéseit. A tanulmány kezelését, használhatóságát nagyban növeli az 1960-as kiadás óta hozzá tartozó példatár Vargyas Lajos összeállításában.

Tovább
3 200 Ft

Népzenei kultúrák összefüggéseinek vizsgálata öntanuló rendszerekkel

Ebben a könyvben egy olyan számítógépes kutatás eddigi eredményeit és tanulságait szeretném nyilvánosságra hozni, amely népzenei kultúrák kapcsolatait elemzi a számítógépes „adatbányászat” és mesterséges intelligenciakutatás módszereivel. A kutatás másfél évtizede alatt létrehoztam egy népdaladatbázist, amely jelenleg összesen 44, európai, ázsiai, É- és D-amerikai kultúra mintegy 50 000 dallamát tartalmazza, és kidolgoztam az elemzéshez szükséges öntanuló algoritmusokat is, amelyek mintegy „maguktól” keresik meg a dallamok kapcsolataiban rejlő átfogó zenei szabályokat, rendezettségeket.
Az eredmények hat, jól azonosítható kultúrkörben, és sajátos zenei rendszerben élő zenei „nyelvcsaládot” mutatnak ki Eurázsiában, és az amerikai indiánok zenekultúráit is ebben a keretben helyezik el. Ezek a nyelvcsaládok részint közös földrajzi térségben élő népek kulturális kölcsönhatásaira, részint jogosan feltehető zenei „ősnyelvek” kisugárzására, továbbélésére vezethetők vissza. A magyar népzene a hat közül éppen annak a Kárpát-medencétől Anatólián, a Kaukázuson, a Volga-Káma vidéken át Mongóliáig, Kínáig, sőt É-Amerikáig és az Andok vidékéig felbukkanó zenei nyelvcsaládnak, kultúrkörnek a tagja, amelyet Szabolcsi Bence 1934-ben „hatalmas zenei nyelvláncnak” nevezett, és amely az újabb eredmények alapján feltehetően egy igen régi közös zenei ősnyelv mai leszármazottait öleli fel. Az eredmények szerint ez a zenei ősnyelv éppen a magyar népzenében él mai legteljesebb állapotában, így kézenfekvő a következtetés, hogy népzenénk az ősnyelvnek közvetlen, egyenes ági leszármazottja.
A következtetések alátámasztására könyvemben kottapéldák találhatók.
Remélem, hogy a könyv ilyen formában nemcsak a népzene vagy a számítástudomány iránt különösen érdeklődő, hanem a magyar kultúra iránt általában fogékonyságot érző olvasó számára is érdekes lehet.

CD-melléklettel!

Juhász Zoltán

 

Tovább
3 400 Ft

Szerző: Bogár István. EMB 6935.

Bogár István könyve a rézfúvós szakemberek számára alapkönyv, a fúvószene iránt érdeklődő közönség számára érdekes, hasznos olvasmány.

Tovább
Nincs raktáron
3 800 Ft
Nincs raktáron

Móser Zoltán

E könyv első kiadása Csíkszeredán jelent meg 16 évvel ezelőtt és az összes példány elfogyott. Ez az egyik oka, hogy újra megjelenik a győri Magyar Kultúra Kiadó gondozásában.

A könyv tartalmát legjobban Vargyas Lajos kérdéseire adott válaszokkal lehetne legjobban érzékeltetni:

"Milyen műveltséggel érkezett a magyarság a mai hazájába? Olyan kérdés ez, amely régóta foglalkoztatja a tudományt és az olvasóközönséget. Magas volt-e az a műveltség, vagy alacsony, mi minden volt benne, hogy fejlődött a honfoglalás előtt, és mi maradt meg belőle a későbbi századokban? És milyennek látszik benne maga a magyarság, milyen magatartás, milyen ízlés működött alakulásában?"

Tovább
3 400 Ft

Bevezetés a koreografálás világába

Előszó 3
Bevezetés 5
Koreográfia 7
A koreográfus 13
A koreográfiák funkcionális csoportosítása 17
A koreográfia mibenléte 23
Téma – mondanivaló – eszköz 26
A magyar néptánc színpadi megjelenésének főbb típusai 29
Helyzetgyakorlat – etűd – koreográfia 33
A koreográfia készítésének menetéről általában 37
A koreográfia részei 48
Koreográfiai formák 57
A koreográfia készítés elméletének néhány alapvető kérdése 69
Szimmetria – aszimmetria 74
Szóló – kar 77
Egy vagy több test mozgása a térben 80
A színpad, a színpad terei 82
A színpad hangsúlyos részei 86
A színpadi mozgások erőfoka 89
Díszletek, jelmezek, kellékek, világítás 93
„Sorvezető” 98
Összefoglalás 103
Felhasznált irodalom 106
Ajánlott irodalom 108
Képek forrásai 109

Előszó
Sokoldalú, színes, nívós színpadi táncművészetünk igényes koreográfiai kultúrával rendelkezik. Joggal tehetné fel az Olvasó a kérdést, hogy akkor miért van szükség erre a szakkönyvre?
A válaszban engedtessék meg nekem némi személyes élmény. Amikor a Magyar Táncművészti Egyetemen (akkor még Magyar Táncművészeti Főiskola) elindult az osztott rendszerű pedagógusképzés, a Néptánc Tanszék vezetője, Zórándi Mária felkért a Táncos és Próbavezető alapszak egy új tantárgyának, a Próbavezetési és Koreográfiai ismeretek c. tárgynak a tanítására. Akkor már eléggé ismert és elismert koreográfusnak számítottam, aki a rövid, 5-6 perces koreográfiáktól a Szegedi Szabadtéri Játékok kétfelvonásos műsorainak koreografálásában, illetve rendezésében is közreműködött. A hazai színpadok mellett külföldön is végeztem alkotói tevékenységet, ami döntően a néptánc táncműfajban valósult meg. Ezen előzmények után, egyrészt rendkívül megtisztelőnek tartottam a feladatot, másrészt úgy gondoltam, hogy a személyes tapasztalatok és a szakirodalom segítségével hamar összeállítok egy tematikát, ami alapján a képzést zökkenőmentesen és szakmailag is magas színvonalon tudom majd folytatni. A munka elkezdésekor kellett rádöbbenem arra, hogy igazából a koreografálás, a koreográfia készítés tárgykörében magyar nyelvű szakirodalom alig létezik. A balett, társastánc és a kortárs -, moderntánc területén még akadtak írások, fordítások, de a néptánc koreografálásával kapcsolatosan alig lehet szakirodalmat találni. Mindezek után a fellelhető papír alapú és internetes dokumentumok hosszas gyűjtése, rendszerezése és feldolgozása következett. Így állítottam össze azt az anyagot, ami egyrészt tükrözi véleményemet a koreografálás tárgyköréről, másrészt összegezi eddigi ismereteimet, harmadrészt a képzéseken, továbbképzéseken jól használható. Az anyag jól hasznosíthatóságát bizonyítja, hogy a közelmúltban jó néhány képzésen, továbbképzésen tartottam előadást, bemutatót, amelyek nagy sikert arattak a hallgatóság körében.
A kiadvány az amatőr és a hivatásos színpadi táncművészet bármelyik táncműfajában koreografáló kollégák érdeklődésére számíthat, ugyanis tartalmai jól adaptálhatóak a tánc minden egyes műfajában. Mindezeken túl a táncművészet felsőfokú képzésében részt vevő hallgatók is hasznosan forgathatják a könyvet, hiszen akár táncművészként, akár pedagógusként is kerülhetnek olyan helyzetbe, ahol az elvégzett munka összegzését egy koreográfia jelenti. A mű hasznos olvasmány lehet az alapfokú és a középfokú művészetoktatás mestereinek és növendékeinek is, hiszen kiindulási alapja lehet jövőbeli hivatásuknak, speciális érdeklődésüknek. Mindezeken túl az általános, az emberi műveltséggel kapcsolatos tartalmai alapján a laikus közönség is érdeklődéssel forgathatja a könyvet.

Bevezetés
Ha abból indulunk ki, hogy a mozgás, a tánc az egyik legösszetettebb és legkifejezőbb kommunikációs lehetőség, akkor kulcsfontosságú az, hogy milyen formában használjuk akár hétköznapi, akár színpadi környezetben?
Azzal is tisztában kell lennünk, hogy a tánc egyidős művészet az emberiséggel, s hogy a táncművészet történetét tudottan vagy tudatlanul, de végigkísérte a koreográfia, a koreografálás története. Mindezekből következik, hogy a koreográfia minősége, kifejező ereje kulcsfontosságú szerepet tölt be a kommunikációs folyamatban. Az a kommunikációs zaj, amit a kommunikáció elmélet órákon tanultunk, azoknak a tényezőknek, illetve koreográfiai hiányosságoknak foghatók fel, amelyek zavarják a megértést, a befogadást. A kommunikációs folyamat alapvető struktúrája szerint a táncművészetben a feladónak a koreográfust, az üzenetnek a koreográfiát, a befogadónak pedig a közönséget foghatjuk fel. Az üzenet döntően a mozgás és a mozgásból testet öltő forma, a koreográfia kódján keresztül jut el a címzetthez, a közönséghez. Ahhoz, hogy a kommunikáció (a befogadás) létrejöjjön, fontos, hogy a kommunikációs folyamatban résztvevők többé-kevésbé közös kódot használjanak. Erre példa, hogy a mai színpadi táncművészet közönsége közül az idősebb korosztály inkább a klasszikusnak mondható formanyelvezetű (például autentikus néptánc, klasszikus balett) koreográfiákat preferálja. Ők előzetes ismereteik alapján e mozgások dekódolását tudják a legkönnyebben elvégezni. A közös, de legalább értelmezhető kód adja aztán azt az élethelyzetet, amiben az üzenet funkcionál. A funkcionálás maga a kontaktus, ami a feladó és a vevő között a dekódolás folyamatában megvalósul. A fenti sorok egyértelművé teszik, hogy a befogadható koreográfia mennyire fontos a színpadi táncművészetben.
Mindezen gondolatok, illetve a szakirodalom hiánya inspiráltak arra, hogy a koreográfiával, a koreográfia készítéssel kapcsolatos ismereteimet, információimat, véleményemet összegyűjtsem, s e kiadványban rögzítsem. Mivel szakirodalom igen gyéren található e témakörben, ezért jó néhány esetben az információmorzsákból, illetve a tapasztalatokból összeállított saját elképzeléseimet, rendszereimet írtam le. Ilyen például a magyar néptánc színpadi megjelenésének fő irányzatairól szóló rész. Mindezeken túl egy hiánypótló művet kívántam összeállítani. A címben (bevezetés) utalok arra a szándékra, miszerint nem egy, a témával kapcsolatos, minden területet érintő kiadványt akartam megírni, hanem inkább egy alapvetés jellegű, gondolatébresztő, vitaindító könyvet állítottam össze, ami a téma azon területeire tér ki, amely a koreográfia készítés – számomra - legalapvetőbb ismereteit rögzíti. Ennek megfelelően írtam például a koreográfia készítésének menetéről, a koreográfia típusairól, a színpad erős és kevésbé erős részeiről, stb. Ugyanakkor nem tértem ki olyan témákra, amelyek bár fontosak a koreografálás szempontjából, de már valamelyik szakkönyvben jól értelmezhetően, s a téma megértéséhez szükséges mértékben kifejtésre kerültek. Így például nem kívántam a tánc általános jellemzésével külön foglalkozni, mert azt a közelmúltban megjelent Tánc-OK (Demarcsek-Mező-Mizerák, 2012, 31-57.) című kiadványban Demarcsek Zsuzsa összefogottan megtette. Olyan problémákra sem tértem ki részletesen, mint például az előadó és a koreográfia, vagy a befogadó és a koreográfia kapcsolata, amely témák egyrészt lényegi mivoltukból adódóan önálló tárgyalást, megjelentetetést igényelnének, másrészt e témák feldolgozásához elmélyült kutatásokra lenne szükség. Mindezen témákat, kutatásokat a jövőbeli munkám feladatának tekintem, amelyeknek eredményei akár önállóan, akár gyűjteményes formában foglalkoznának a koreografálással, a koreográfia készítés tudományával.

Tovább
2 800 Ft

Barsi Ernő

A „Bodrog partján nevekedett tulipán...”
és társai, énekelt verbunkos dallamaink első
írásba foglalt emlékei. Belőlük bontakozik
majd ki a XIX. századi romantikus magyar
hangszeres zene magával ragadó hangja,
mely nemcsak a reformkor magyarjait lelkesíti,
hanem megihlet több nyugati nagy zeneszerzőt
is, többek között Haydnt, Mozartot,
Beethovent, Schubertet, Brahmsot.
Barsi Ernő

Tartalom
34. Nemzetemet siratom 58
35. Bujdosó ének /Bokros bú habjai/ 59
36. Rákóczi nóta /Régi magyar nagy vitézek.../ 61
„Bodrog partján nevekedett tulipán...” - Énekelt verbunkos dallamok 65
37. Bodrog partján nevekedett tulipán 66
38. Nem nyughatom, csak bujdosom 67
39. Gyászba borult gondolatim, szűnjetek 68
„Mars hallik...” - Indulók 71
40. Belgrádra vitézim omoljatok! 72
41. Mars hallik. Puska csörög, patt! 73
„Virgo formosa...” - Nyugatias dalok 75
42. Bordal /Kazinczy Ferenc/ /Fogy az élet.../ 76
43. Bokros bánat, melly uralmat szívemben szereztél 79
44. Virgo formosa 80
45. Fényes nap, jöjj ki... /Csokonai Vitéz Mihály/ 81
46. Nem szeretek, nem soha senkit már 82
47. Kellemetes kikelet 82
48. Vesszen el a világ 83
49. Érted élek, érted halok 83
50. Azért szánd meg, mégis szánd meg 85
51. Elmehetsz már, nem kellesz már 85
52. Ha valaki vígan él 86
53. Ne járj hozzám, szívem, éjjel 87
„Arany ideim folyása...” - A magyar műdalstílus felé: "pataki stílus" 89
54. Hogy el akarsz menni, be bánom 90
55. Erdőkön, mezőkön járó 92
56. Beborult régi napom fénye 93
57. Arany ideim folyása 95
58. A szerelem királynéja 95
59. Világ - haszontalanság 95
60. Ellopták szívemet, jól érzem 96
61. Kriska, Miska, miért jöttél ide? 97
62. Hol lakik kelmed? Vágáson. 98
63. Ifjú legény dolga játék 98
64. Szegény legény vagyok, sok bánatim nagyok 99
65. A két ikszet, tudom, régen meghaladtam 100
„Ne bosszankodjál a gonosztevőkre...” - A harmóniás minta és a közvetlen folytatása 101
66. Ne bosszankodjál a gonosztevőkre /Goudimel/ 102
67. Világ, maradj magadnak 103
Sárospataki dallamok - szólóhegedűre 105

Tovább
2 000 Ft

Barsi Ernő

A Kisalföld gyermekjáték-anyagának közzététele után ebben a kötetben most azok
a játékok kerülnek kiadásra, amelyeket elsősorban Borsod megyében a Bükkalján
található szülőfalumban, Sály községben és a hozzá közeli – sőt – tőle távolabbi
helységekben jegyezhettem le a felnőttek élő népdalkincse mellett.

Népdalgyűjtésünk kezdeti időszakában, mikor városon meg falun élő értelmiségiek
tudatában is a népies műdalok számítottak magyar dalnak, legfontosabb
tennivaló a magyar népdal tudományos leírása volt és annak bizonyítása, hogy
ezekben a dalokban lehet megtalálnunk Keletről hozott, sajátosan magyar zenénket.
Az összegyűjtött népdalkincs ekkor mennyiségileg is sokkal kevesebb volt,
mint amennyivel ma rendelkezünk. Bartók 7800 népdal ismeretében fogalmazta
meg megállapításait (Bartók i. m. VIII-IX.). 1937-ben még Kodály sem tekinthetett
át lényegesen nagyobb magyar népzenei anyagot. Alapvető munkáikban lefektetett
tudományos megállapításaik súlya természetesen évtizedekig megszabta a magyar
népzenekutatás irányát. A népdalok rendszerezése zenei stílusjegyek alapján az
egész magyar nyelvterületre kiterjedően történt és nem fordult a figyelme a táji
differenciáltság felé. Különösen áll ez a gyermekdalokra és az új stílusú népdalokra.

Előszó - 3
Bevezető - 4
Felnőttek játéka ölbéli gyermekkel - 12
...Gyermekrengető -12
...Ökölügető - 13
...Mozdulat utánzó - 13
...Simogatók - 13
...Tapsoltató - 14
...Állni tanító - 15
...Járni tanító - 15
Egyszemélyes dalok - ...15
...Időjárás - 15
...- Naphoz - 15
...- Esőhöz - 18
Állatvilág - 19
...Csiga - 19
...Csigabújtató - 20
...Csigahívogató - 21
...Ürge - 23
...Nyuszi - 23
...Lepke - 23
...Lepkecsalogató - 23
...Fecske - 23
...Gólya - 24
...Héja - 26
...Katicabogár - 27
...Cserebogár - 30
Állathangutánzók - 30
Csúfoló - 33
...Bikacsúfoló - 34
Különfélék - 37
...Sípkészítő - 37
...Hintázó - 38
Egyik játéka a másikkal - 41
...Csípi csóka - 41
Felelgetős - 41
Egyik a másik helyébe - Szerepváltó és váltójátékok
... Sima váltás - 44
...Gyűrűsdi - 44
...Zálogos - 49
Párcserélő játékok - 51
...Kendővel - 51
...Kendő nélkül - 53
Fogyó, gyarapodó játékok - 54
...Kiolvasók - 54
...Kifordulók - 56
...Párválasztó játékok - 60
...Leánykérő játék - 65
Körjátékok, vonulások - A felnőttek világának határán - 66
...Körjátékok - 66
...Átbúvó sor - 69
...Kanyargó sor - 71
Dallam nélküli játékok - 72
...Libás játék - 72
...Gyertek elő libuskáim - 73
...Tintili, bum, bum - 74
Kiolvasók - 75
...Dallammal - 75
...Dallam nélkül 76
Gyermekjátékok színpadi feldolgozásai - 80
..."Hely a sályi piacon..." - 80
..."Cserebogár, mikor lesz nyár?" - 89
..."Gyere el nyárba..." - 95
..."Hatan vannak a mi ludaink..." - 99
..."Ciceri borsó, kis korsó..." - 103
...Sályi gyermekjátékok - 107
Adattár - 113
Szövegkezdet mutató - 133

Tovább
3 450 Ft

Barsi Ernő

Az olvasó bizonyára különösnek találja e gyűjteményt: dalok, mondókák Győrből és Győrről. Hiszen mondókák, dalok, melyek jórészt népköltészeti alkotások, úgy tudjuk, nem nagy ipari városokban találhatók. Ha ilyet keresnek a gyűjtők, eleve elkerülik nem csak a nagy, de még a kisebb városokat is. Bartók a népies műdalt egyenesen városi népzenének nevezi, és úgy beszél róla, mint a népdalnak, ahogyan ő nevezte: parasztzenének ellenpólusáról. „A kettő külső ismertetőjeleiben, főleg pedig keletkezése szempontjából élesen elválik egymástól; hogy itt- ott egyiknek az anyaga átszivárog a másikba, megkülönböztetésük szempontjából lényegtelen (Bartók: A régi magyar népzenéről, Bartók Béla válogatott zenei írásai Bp. 1948. 17.). Megállapításából az is következik, hogy igazi népdalt városon nem is érdemes keresni. Ezért sem vették gyűjtőink alaposabban vizsgálat alá azt a szájhagyomány útján terjedő zenei anyagot, ami városainkban található. Pedig ha alaposabban megnézzük, szinte napjainkig fennmaradt a szó szoros értelemben népdalnak nevezhető réteg.

 

"GYŐRI GYÖNGGYEL MEGRAGADNÁM"
Gyermekjátékdalok............................................................................................7
Dallam nélküli játékok, mondókák...............................................................32
Kiolvasók...........................................................................................................33
"GYŐR VÁROSÁBAN SLINGELTETTEM ZSEBKENDŐT"
Népdalok Győr nevével...................................................................................35
"JERSZE EMLÉKEZZÜNK MOST MI NAGY DOLGOKRÓL"
Történelmi események dalai...........................................................................53
"ÉDES KÍNOS EMLÉKEZET"
Győri költők daloló népünk ajkán.................................................................81
"...PENGETTÜK A FACITORÁT..."
Ünnepek dalai...................................................................................................97
"SÁRGÁRA VAN A SZÖVŐGYÁR MESZELVE"
Gyárak, mesterségek költészete....................................................................105
"RÉVFALUSI KISLEÁNY"
Dalok győri gyűjteményekből......................................................................121
DALOLÁSI ALKALMAK, DALKINCS GYŐR VÁROSÁBAN
A közös éneklés alkalmai..............................................................................142
Hangszeres muzsikálás..................................................................................145
Daloló iparosok, munkások..........................................................................147
Dal a paraszti rétegek életében.....................................................................149
A dalkincs.......................................................................................................150
Gyermekvilág..................................................................................................151
A gyermekek dalkincse.................................................................................153
Jeles napok dalai.............................................................................................154
Alkalomhoz nem kötött dalok.....................................................................156
ADATTÁR......................................................................................................157
DALSZÖVEG MUTATÓ...............................................................................181
FÜGGELÉK....................................................................................................185

Tovább
2 800 Ft

Daloló Rábaköz

A hagyományokban gazdag, sokarcú Rábaköznek azokat a vonásait szeretné felvillantani ez a több, mint 400 dalt tartalmazó gyűjtemény, melyeket dalolása közben mutat. Mert dalolt, és ma is dalol ez a vidék. S ha ezt a részét elvennék életéből, csonkán állna előttünk.

Tovább
3 800 Ft

Barsi Ernő

A kötet 410 népdalt tartalmaz.

„Sokoró a Kisalföld délkeleti peremtája Győr-Moson-Sopron megye területén. Ménfőcsanak-Bakonypéterd között elterülő löszös, homokos talajú dombvidék. A Tényői völgy két részre osztja. Települései szélein, a Sokoróalján helyezkednek el. Nagyjából a Győr-pápai vasútvonal és a Győr-székesfehérvári műút közötti terület. Hozzátartozik Pannonhalma környéke is”.
Domboldalai szőlő és gyümölcstermelésre, sík részei földművelésre, állattenyésztésre rendkívül alkalmasak. Már az Áprád-korban egyre növekszik szőlőinek területe. Borai már ekkor országos hírre tesznek szert. A szőlők terjedésével a dombok erdőségei egyre kisebb területre szorulnak, s így utat engednek a tájat sújtó eróziónak. A nyári záporok nyomán szurdokvölgyek, löszvájatok keletkeznek. Ezeket a nép Horgas-nak, meg Szurdik-nak nevezi. Nyúl községnél húzódik Európa egyik legnagyobb esővájta homokkő szurdikvölgye, a Szurdik. 600 méter hosszú, 20-30 méter falmagasságú óriási vízmosás. Ma a Pannonhalmi Tájvédelmi körzet része. A löszmélyutak falában hangulatos pincék sorakoznak.
Ez a táj sajnos történelme folyamán nagyon sokat szenvedett. 1241-ben itt vonulnak át a menekülő IV. Béla királyunkat üldöző tatár hadak. Tétet például teljesen el is pusztítják. Különösen sokat szenvednek Sokoróalja lakosai a
Mohácsi vészt követő 200 esztendőben. Ebben az időben községek sora pusztul el, válik lakatlanná és évtizedek múlva kezdődhet meg újratelepítésük. Még jó, ha egyes falvak lakói a közeli hegyek erdőségeibe tudnak húzódni és hegyközségi szórványtelepüléseket tudnak létrehozni. Az újratelepült falvak között is évtizedeken át több úgy szerepel, mint a töröknek behódolt falu. Adót nem csak földesurának, hanem a töröknek is fizetniük kell. Sőt Mezőörs 1609-ben történt elpusztítása után 10 évvel ugyan felépül, de két török földesura van: Kar Ali és Betszer Zain. Nekik kell adózniuk a falu lakóinak.
Győr-Moson-Sopron Megye Kézikönyve (Kaposvár, 2009) a megye települései között Sokoróalja faluinak történetét is közli. A Mohácsi vészt követő időszak pusztításairól a következő adatokat közli:
Győrújbarátot (akkor még Kisbarátot, Nagybarátot) 1549-ben feldúlják a törökök. Még 1619-ben is „puszta hely”-ként szerepel többszöri feldúlása miatt. A lakosság egy része a dombon lévő présházakba, pincékbe húzódik. A falu később a kuruc-labanc háborút, a franciák győri megszállását is megsínylette, hasonlóan 1848/49 hadi eseményeit és a két világháborút is.
A 17. század elején Győrszentmártont (ma Pannonhalma) is elpusztítja a török és csak 1669-ben telepíti újra Rummer Márton főapát.
Török dúlás következtében elpusztul Tényő is. 1535-ben már nem szerepel a lakott falvak felsorolásában. Csak 1714-ben kezdődik újratelepítése. Ekkor szőlővel is betelepítik, s olyan híres lesz szőlőiről, boráról, hogy 1862-ben a községben „Szőlőkiállítást” rendeznek. 1936-ban pedig a Párizsi Világkiállításon aranyéremmel tüntetik ki. Sajnos, a második világháborút is megsínyli a falu, mivel a német hadsereg megszállja és nagy pusztítást végez.
Török által elfoglalt falvak között említi egy 1609-es összeírás Tápot. Pért is teljesen elpusztítja a török. 1529 és 1531 között mint lakatlant jegyzik fel, sőt az 1568-as úrbéri összeírás szerint még mindig lakatlan. Csak a Vasvári béke (1664) után telepíti újra Széchenyi György győri püspök.
Török pusztításnak esik áldozatul Bőny, Rétalap és Sokorópátka is.
Egyéb katasztrófák is sújtják Sokoróalja falvait. Pl. Nyúl lakóit pestisjárvány (1739), földrengés (1763), kolera (1831), kipusztítja szőlőit a filoxéra (1880) és nagy tűzvésznek esik áldozatul 1942-ben. De sorozatos tűzvész pusztítja Felpécet is (1808, 1812, 1834, 1921).
Ennyi történelmi, meg természeti katasztrófával sújtott tájon lehet-e egyáltalán népzenei hagyományokat találni? Erre a kérdésre maga a sokoróalji táj azt feleli „lehet!” E meglepő válasz nyomán önkéntelenül is Kodály Zoltán szavai jutnak eszembe: „Addig van nép, míg dala van!” Sokoróalja népének van és a megpróbáltatások között sem veszett el a „dala”. Megmaradt a hite mellett. Ezért nem pusztult el Sokoróalja népe és él mind e mai napig. Népdalkincsét többen is gyűjtötték. Kenesei Ilona 1912-ben (Nyúl, Ravazd), Petneki Jenő 1944-ben (Ravazd), Borsai Ilona 1953-ban (Nyalka, Pázmándfalu), Kiss Lajos 1952-ben (Mezőörs, Pér, Táp). Gyűjtéseiket közli a Magyar Népzene Tára III. a, b, és IV. kötete.
Jómagam már az 1960-as évektől gyűjtöttem Sokoróalja településein. Sőt azzal is kötődtem ehhez a tájhoz, hogy Écsen 1974-ben Pávakört alapítottam Orbán László általános iskolaigazgató, Művelődési Ház vezetője segítségével és azt 16 éven át vezettem. Így minden héten kijártam Écsre nemcsak próbát tartani, az együttessel szerepelni, hanem szinte minden alkalommal népdalt is gyűjteni. Szépen gyűlt az anyag, s rövidesen felvetődött egy sokoróalji népdalgyűjtemény terve is. Sőt annyi anyag összegyűlt Écsen, hogy ebből 1985-ben „Megérett, megérett Écs hegyén a szőlő…” címmel kiadványunk jelent meg, melyben a falutörténeti részt Orbán László írta.
Ez a Pávakör nemcsak énekelt, új életre keltve a már feledésbe merülő, de összegyűjtött és ki is adott népdalokat, hanem feleségem, Barsi Ernőné Varsányi Ida vezetésével népi hímzéssel is foglalkozott. Hímeztek még a Művelődési Ház ékesítésére is. Lassankint a Rábaközi hímzésnek nevezett kisalföldi mintakincsben gyönyörködhettek a Művelődési Ház látogatói, s ilyenekkel kezdtek megtelni az écsi otthonok is. Nagyon sokszor hívtak előadást tartani Sokoróalja települései is. Sőt volt Győrött egy vonószenekarunk is. Ezzel is számos alkalommal szerepeltünk más vidékek mellett Sokoróalja falvaiban is. Ilyenkor népdalgyűjtésre is sort kerítettem. Oly sok anyag összegyűlt, hogy 1997-ben egy győrsági, 2001-ben egy téti daloskönyvem is megjelenhetett.
Népdalgyűjtő munkámba tanítványaimat is sikerült bekapcsolnom. A győri Tanítóképző Főiskolán erről a tájról is voltak tanítványaim, közülük többen is kedvet kaptak a gyűjtőmunkához, sőt voltak, akik szakdolgozataikat szülőföldjük néphagyományairól, népdalkincséről írták. Boldogan vettem be a Sokoróalja-kötetbe gyűjtéseiket is. E helyen is szeretnék köszönetet mondani lelkes munkájukért. Szabó Bernadett, Horváth Hajnalka, Petrovich Tünde, Tóthné Hajmási Izabella, Pongráczné Gaál Elvira, Dr. Lanczendorfer Zsuzsanna, Ficzek Piroska, Farkas Márta, Orbán Edit, a hozzájuk csatlakozó Szabó Bea és Farkas Katalin népdal, néphagyomány gyűjtéseikkel gazdagították e kötet anyagát. De e helyen köszönöm meg ismételten kedves énekeseimnek is az átadott dalokat, mondókákat. Mindez azonban Kodály Zoltán szavaival élve: „holt kincs” lenne csupán íróasztalom fiókjában vagy valamelyik polcomon, ha a Magyar Kultúra Kiadó nem vállalta volna a Daloló Sokoróalja kötet kiadását. Hálásan köszönöm Takács Szilviának és Takács Zsoltnak, a kiadó képviselőinek a kiadás megvalósítását, valamint Vértes Kornélnak szerkesztői munkáját.
Szívből kívánom, hogy e kötet nyomán keljenek új életre Sokoróalja dalai, olvasói ismerjék meg jobban ezt a tájat, s ne csak örömet szerezzen azoknak, akik élnek dalaival, vagy tőlük hallgatják, hanem kivált lakosaiban növelje szülőföldjük szeretetét, szolgálja azonosságuk megtartását, az egyetemes emberi kultúra gazdagodását.

Győr, 2012. április havában
Barsi Ernő

Tovább
3 800 Ft

Forrai Katalin

A gyermek születése pillanatától figyel, utánoz, tanul. Érdeklődve hallgatja a zenei hangokat, majd maga is hangicsál, énekelni kezd. Az éneklés és játék öröme életre szóló élményt jelent, ezért hasznos az olyan tájékoztató útmutató és zenei anyag, amely a legkisebbek zenei neveléséhez nyújt segítséget.

Forrai Katalin könyve Kodály Zoltán nevelési elveire épül és kiegészítője az Ének az óvodában (MORA15456) c. könyvnek. A szerző a 255 dalt, illetve mondókát az anya és gyermek bensőséges kapcsolatára építve, a néphagyományból válogatta össze.

Az Ének a bölcsődében, az óvodás énekkönyvhöz hasonlóan, szülőknek és nevelőknek szól. A benne található játékok és jó tanácsok hozzásegítenek ahhoz, hogy a gyerekekkel életkoruknak megfelelően foglalkozzunk, s hogy a sok szép élmény hatására a kicsinyek zeneileg érdeklődő, kiegyensúlyozott, derűs emberekké váljanak.

Tovább
1 999 Ft

Forrai Katalin

Forrai Katalin könyve az alapfokú ének-zeneoktatás nélkülözhetetlen segédeszköze, amely a zenei kultúra továbbadásában, a magyar népzenekincs megismertetésében, a zenei készségek fejlesztésében nyújt szakmai, módszertani segítséget. A szinte teljes óvodai dalanyagot felölelő zenei példatár az otthoni és óvodai énekléshez, játékhoz, zenehallgatáshoz kínál 330 régi és új mondókát, dalt és énekesjátékot. A kötetet, amelyet minden zenét kedvelő, gyerekekkel foglalkozó felnőttnek, iskoláknak, óvodáknak és könyvtáraknak ajánlunk, Rogán Miklós szemléltető ábrái és rajzai díszítik.

Tovább
2 999 Ft

"Erre leltem földnek nyomát..."

"A múltba kalandozva, a népdalok és kották, kottafejek között lépdelve, Kodály Zoltán életét követve sok mindenről szóltunk. Egy-egy mű alapját szolgáló népdalban vagy szokásban azt kerestük, hogy hová vezet, meddig vezet, milyen utakra indít el bennünket?" Móser Zoltán

Kodály Zoltán életéről, műveiről - a hagyományról, a múltról és a történelemről

Tovább
3 400 Ft

Rosonczy-Kovács Mihály válogatásában

A népdalgyűjtemény a Kárpát-medence kilenc tájegységének mintegy százötven népdalát mutatja be részletes díszítésekkel ellátott, mégis letisztult kottaképekkel, gazdag szöveganyaggal, a népdalok mögött található világ megismertetésével, a tájegységek tudományos bemutatásával. A kötetet a Kossuth-díjas Somogyi Győző grafikái díszítik.

 

Tovább
Nincs raktáron
3 500 Ft
Nincs raktáron

Ittzés Gergely

Ittzés Gergely könyvében arra tesz kísérletet, hogy saját személyes útkeresése, aktív és termékeny előadói pályája és több, mint két évtizedes tanári munkája során gyűjtött tapasztalatait alapul véve, a tudományos ismereteket és logikus belátást követve, átfogó rendszerben mutassa meg a fuvolajáték technikáját.
A szerző a legapróbb részletekre is kitér, miközben mindvégig szem előtt tartja a zene, a hangszer és az emberi test harmóniáját. A hagyományos játékmódok mellett a kiterjesztett technikát is a komplex hangszerkezelés szerves részének fogja fel. Remélhetőleg a jövő fuvolatanárjainak és - művészeinek fontos kézikönyve lesz a FLAUTOLÓGIA (fuvolatan) avagy a fuvolázás tudománya.

Előszó 5
Bevezetés 9
Ösztön – tudat – tudomány 10
Művészet: a mesterséges természet 13
A fuvolajátékot meghatározó tényezők 15
A fuvolajáték technikája 19
Az izomműködésről 21
Hangszertartás 26
Szimmetrikus test - Aszimmetrikus (haránt)fuvola 27
A hangképzés 39
Hangideál 39
A légzés 47
A légzés működése 47
A támasz 57
A levegővétel technikája fuvolajáték közben 65
A belégzés zenei elhelyezése 68
Folyamatos légzés (párhuzamos légzés) 77
Ajakzat 91
A hang és létrejötte a fuvolán 91
Az ajkak és a száj jelentősége a hangképzésben 93
Alkati jellegzetességek 95
A fuvola felhelyezése, a hangszer megszólaltatása 98
A levegő sebessége 106
Ajakmozgás 111
Az ajakzat mozdulata levegővételkor 118
A rezonáns tér 121
Az artikuláció 125
Az artikuláció mibenléte 125
A szimplanyelv 134
Alternatív hangindítások 139
A duplanyelv 146
A hangindítás mint zenei gesztus 154
Notáció és artikuláció 156
A vibrátó 162
A vibrátó esztétikája 166
A kéz és az ujjak 175
A fuvola mechanikája 176
A kéz fiziológiája 179
Kéztartás 181
Unmuzikális ujjak 190
Ujjmozgás 193
Az ujjak irányítása 198
Gyakorlási módszerek 201
A klasszikus fogások 205
A zenei mozgás 212
Alternatív fogások 229
Alternatív hangkeltési módok 244
Billentyűzörej 247
Peremhang 250
Levegőzörej 252
Jet whistle 255
Kürtajakzat 257
Tongue ram (nyelvzár) 259
Féloldalas befúvások 261
Felhangok 263
Szinuszhangok 265
Ki- és befordítás 266
Mikrointervallumok, glissando 268
Multifóniák 272
Beleéneklés 279
Hogyan hangoljunk (ha egyáltalán)? 283
Váltóhangszerek 290
Hangszer és hangszeres 296
Tudománytalan gondolatok a fuvolás személyiségről 305
Utószó 317
Függelék 321
Légzésfajták 322
Trillafogások a 3. oktávban; Erősítő oktávfogások 326
Fuvolás törvénykönyv 327

Tovább
4 400 Ft

Georg Anton Benda és csembalószonátái

Doktori disszertációmat (2012) tartja kezében a tisztelt Olvasó.

Jelen kiadás alig tér el az eredetitől, mindössze apró változtatásokat eszközöltem. Ez elsősorban a szonátákat elemző részt érinti, amelyet a jobb megértés céljából néhány helyen kissé kibővítettem, ill. több ábrával, kottapéldával láttam el. A cseh zene fejlődésmenetét tárgyaló fejezeteket pedig képekkel, művészi illusztrációkkal tettem színesebbé.

Bohémia zenetörténetéről Sárai Tibor kis könyvecskéjén (1959) kívül, amely csak röviden tárgyalja azt, magyarul még semmilyen írás nem jelent meg. Amennyire lehetett, én igyekeztem szélesebb kitekintést adni, de disszertációm erősen behatárolt keretei között az évszázadok alatt kialakult cseh zenei hagyományoknak, valamint azok okainak csupán vázlatos ismertetésére nyílt lehetőségem. Azt hiszem, e rövid bemutatás is hasznos és inspiráló lehet a korábbi századok lenyűgözően gazdag cseh zeneirodalma iránt érdeklődők számára, akiknek az ebben való további kutatás, elmélyülés nagy felfedezéseket és sok örömöt eredményezhet. A figyelmet azonban dolgozatom központi alakjára, a méltatlanul háttérbe szorult Georg Anton Bendára szeretném irányítani. E sokoldalú mestert már életében széleskörű hírnév és elismerés övezte. Wolfgang Amadeus Mozart kedvenc lutheránus zeneszerzőjének nevezte őt, és saját bevallása szerint két melodrámájának partitúráját mindig magánál tartotta. Ennek ellenére jelentős életműve – billentyűs zenéjétől a dramatikus műfajokig – hosszú időre feledésbe merült, és valójában még mind a mai napig nem találta meg helyét a hazai és a nemzetközi zenei életben.

Az írás során több olyan alapvető forrásmunkára volt szükségem, amelyekhez már csak könyvtárközi kölcsönzéssel lehet hozzájutni. Köszönöm Szepesi Zsuzsannának és Benyovszky Máriának, a budapesti MTA Zenetudományi Intézet Könyvtára korábbi és mostani vezetőjének, hogy e művek meghozatalában készséggel álltak rendelkezésre. Hálával tartozom dr. Ardian Ahmedajának, az Institut für Volksmusik Forschung und Ethnomusikologie, Universität für Musik und darstellende Kunst Wien munkatársának hasznos észrevételeiért, javaslataiért, valamint további, a témámhoz nélkülözhetetlen, de szintén nehezen elérhető könyvek beszerzéséért. Végezetül köszönetet mondok Horváth Anikónak, Dukay Barnabásnak és Kamp Salamonnak, akik értékes tanácsaikkal nagymértékben segítették munkámat.


Budapest, 2014 augusztus Dobozy Borbála

Tartalomjegyzék:

Előszó 5
Bevezetés 7
I. A cseh barokk zene történeti előzményei 25
II. "Európa konzervatóriuma" 39
III. Georg Anton Benda élete 43
1. Az ifjúkor 43
2. A kivándorlás 49
3. A nagy alkotói időszak: Gotha 55
4. Az utolsó évek 71
V. Georg Anton Benda billentyűs művei 73
VI. A berlini szonátaforma kialakulása és jellemző jegyei 77
VII. A szonátaforma részeinek 18. századi terminológiája 85
VIII. Sei Sonate per il Cembalo Solo"". Berlin, 1757. Analízis 91
1. A nyitó tételek92
1/a. A nyitó tételek fő témái 92
1/b. A nyitó tételek első főperiódusainak dramaturgiája 96
1/c. Második főperiódus: a kísérletezés helye 100
1/d.Harmadik főperiódus? 101
2. A finálék 103
3. Benda lassú tételei az affektustan tükrében 109
4. Összegzés
IX. Georg Anton Benda csembalószonátáinak előadásmódjáról 131
X. Georg Anton Benda alakja, hatása és zenetörténeti elentősége 135
XI. Bibliográfia 139

Tovább
2 800 Ft

Három szólóverbunk tanításának módszertana

Bevezetés:

„A magyar táncfolklór alkotásainak többsége oly mértékben egyéninek tűnik, hogy szinte fordítva, ellenkező előjellel vetődik fel a kérdés: milyen általános közösségi érvényű törvényszerűségek szabályozzák a személyes alkotó-rögtönző tevékenységet…” (Martin 1969)

Tisztelt olvasók, kedves pedagógus kollégák és más érdeklődők! Könyvem, amely nem kevesebbre vállalkozik – persze a teljesség igénye nélkül – mint ízelítőt adni abból, amit az elmúlt 15 év folyamán ötletekben és gyakorlatban felhalmoztam a magyar néptánc verbunkos típusának tanítási módszertanáról. Verbunkos táncaink oktatási módszertanával a nemzeti romantika, mint művészeti irány, és a kötelező hadfogadást felváltó, a legények katonának édesgetését, csábítását megjelenítő toborzásnak a paraszti életben, valamint annak asszimiláló hatását magába foglaló tánckultúrájának tanításához és értelmezéséhez szeretnék hozzájárulni.
A módszertan, amellyel ezeknek a táncoknak a tanítási értelmezéséhez kívánok ötleteket adni, nem nélkülözi a pedagógiai vonatkozásokat, hiszen alapjában véve pedagógiai művet tárok az olvasók elé. Emiatt – reményeim szerint – elsősorban azok a kollégák forgathatják haszonnal, akik szeretnének újabb fajta tanítási ötleteket meríteni, a sajátjuk mellett kíváncsiak arra is, milyen módszerekkel és hatékonysággal állnak elő mások, jelesül a szerző.
A pedagógiai folyamat, amely elsősorban az oktató-nevelő tevékenységben nyilvánul meg, igen fontosnak ítélhető meg abban a században is, amikor a népi kultúra mellé mindinkább beépül, és erőteljesen terjeszkedik a multikultura is. Ahhoz, hogy felmérhessük, mennyire káros, hasznos, vagy közömbös a nemzeti identitástudat megőrzése szempontjából, még nincs elég tapasztalatunk, ahhoz azonban van, hogy az identitáskeresés, a belső diffúziós válság, a tenni akarás és a bizonyítás vágya napjainkban talán még erősebben benne van az ifjú generációkban, mint ennek előtte. Vagy lehet, hogy csak a környezet változott meg, az igények nem is annyira, lehet, hogy mindig is a fiatalság, a serdülők, a maguk dacosságával, a felnőttektől eltérő útkeresésével, az új, önálló utak elérését részesítette előnyben? A pszichológia lejegyzéseit és értelmezéseit vizsgálva bizonyára ez igaz is, bár a pszichológia, mint tudomány jóval csekélyebb múltra tekinthet vissza, mint a zenés-táncos hadfogadás intézménye. De a verbuválás is alapozott arra az ifjonti hévre, arra a másként gondolkodásra, amely a pubertás korban és kevéssel azután a fiatal fiúkat jellemezte.
Jegyzetemben tehát építek a pedagógia és a pszichológia tudományára, arra, hogy általában miként „működik” egy serdülő fiú belső késztetése, milyen eszközökkel és módszerekkel lehet a bennük rejlő erőt a saját hasznukra fordítani. Ezzel önbecsülést érhetnek el, kivívhatják a rangsort társaik között, és – ha úgy tetszik – imponálhatnak a lányok előtt, akiknek természetesen jól esik látni, ha a „természet koronája” összeszedett és harmonikus, nemcsak a testében, de a gondolkodásában is. Célom tehát nemcsak a puszta mozdulatok, motívumok reprodukálása, reprodukáltatása, hanem a gondolkodás és a tudásnövekedés gerjesztése, amely vérbeli pedagógiai feladat.
Természetesen a gondolkodásra serkentést nemcsak a legényeknél érdemes erőltetni. Pedagógus kollégáink – úgy, ahogy magam is – sokszor találkoznak a fiatal fiúk problémáival, a felnőtt életet minél előbb elérni akaró, és azt külsőségeiben utánzó magatartásaival, a kötelességeiben még gyermeki lelket hordozó, de jogainak kivívásában már a felnőttséget követő viselkedésével. Nehéz kor ez, mindenkinek. De célt, értelmet, lehetőséget kell adni, hiszen első sorban ez teszi a felnőtteket azzá, akire ezek a gyermekemberek azért titokban felnézhetnek, akiknek a viselkedése pozitív minta is lehet, és céljaikat a felnőttek életéhez kell igazítani, hiszen rajtuk keresztül, érhetők el saját vágyaik.
Ehhez értelmiségiek kellenek, olyanok, akik nemcsak a táncokat ismerik és reprezentálják megfelelően, hanem a gondolataikban olyan erős példákat mutatnak, viselkedésükkel olyan erős kötödést villantanak fel, amelynek alapja az a tudás, amely egyberendezi a mozdulatok ismeretéről, a táncról és a kultúráról alkotott képeket, amely megmutatja, hogy századoktól függetlenül értelmezhető az, ami összerendezi ezt a tudást, érteket teremt a lélekben és a fejben.
Módszertanom tehát nem pusztán mozdulat-, és motívumtanulásra, repre­zentálásra vállalkozik. A néptánc pedagógiában már teret nyert analizáló – mozdulattanító - mozdulatszintetizáló módszer, amely az ugrós táncaink tanítása módszertani könyvben is már megjelent, nem egyedüli üdvözítő megoldás. Azt azonban mindenképpen látnunk kell, hogy a mai fiatalság elé mind fizikai, mind mentális, mind pszichológiai vonatkozásban olyan „mintákat” állítanak, amelyeket a hagyományos demonstráló - imitáló módszerrel önmagában nem lehet kezelni. Ennek oka többrétű, de elsősorban a „mozdulati tapasztalatlanság” az, amelyik elveszi a kedvüket a gyakorlástól.
Ennek alapján tartom fontosnak, hogy a módszertani leírások, ötletek mindkét formát megjelenítsék, de nyomatékosítsák a mozdulattanulás – mozdulatjáték lehetőségét, ezzel is motivációs alapot teremtve mind a tanárnak, mind a diáknak. A módszertan igyekszik lehetőséget teremteni a pedagógiai bipolaritás résztvevőinek arra, hogy kiélhessék szerepüket, kiégethessék a bennük lévő töltetet úgy, hogy annak fényénél mások is megláthassák saját magukat, ráleljenek a kultúrának arra az útjára, amelyen közösen vonulnak ifjabbak és idősebbek. Könyvem tehát nemcsak motívum-kultúra átadása, de identitás és oktatáskultúra megjelenítése is szeretne lenni. Kívánom, hogy ebben a felfogásban értelmezzék írásainkat, és nyugodtan illesszék mellé saját oktatási tapasztalataikat. Remélem, hogy mind a fiatalok, mind pedig a tanárok kamatoztathatják ismeretbővülésüket.

Lévai Péter adjunktus

Tartalomjegyzék:


Bevezetés ...........................................................................................................3
Lektori ajánlás ....................................................................................................6
Sárközi verbunk – táncelemzés ..........................................................................9
A sárközi verbunkok tanítási metodikája .........................................................13
A borsod-gömöri szóló verbunkok tanítási módszertana .................................29
A marossárpataki verbunk tanítási metodikája ................................................43
Kiegészítő megjegyzések érdeklődő hallgatók számára ...................................55
Utószó ..............................................................................................................59
Szakirodalom ...................................................................................................61
Szaknyelvi kisszótár .........................................................................................63

 

Tovább
3 780 Ft

Képes Ének-Tár

Móser Zoltán: "Időt halasztani, napot mulasztani..."
alcíme Képes Ének-Tár 55 népdal kottájával és az adatközlők portréjával

A szerző ezt írja az előszóban:
"Sokat, évekig nézegettem ezeket a fotókat. Hallgattam a dalokat. Nyilván
ennek közvetlen oka s következménye, hogy amikor egy-egy képet a kezemben
veszek, azok megszólalnak. Ha jól érzékelem, akkor talán ilyen ez a könyv,
ahol mindenki, aki látszik, aki megjelenik, az énekel."

Azokat az énekeseket, akiket a szerző közel 40 éves, fáradságos munkával
megkeresett és megörökített, már meghaltak, vagy nagyon öregek.
Ők az utolsó tanúi egy letűnő kultúrának, amely vagy megszakad,
vagy másként - reményeink szerint -
más formában éled újjá.

Tovább
2 450 Ft

"Így kell járni, úgy kell járni..."

A kezükben tartott kötettel igyekeztem teljes és átfogó képet nyújtani egy tájegység fontos táncainak tanítási módszertanáról. A Sárköz, ez a gyönyörű földrajzi vidék és annak speciális tánchagyománya mindig is nagy divatnak örvendett a magyarországi táncosok körében, és természetesen a táncpedagógiában is helyet kapott a megfelelő életkori sajátosságok figyelembe vételével.
A 2010-ben megjelent Szökkenjünk, ugráljunk… kiadvány a helyi ugrós táncanyag lehetséges feldolgozását, a 2017-ben megjelent Három szólóverbunk tanítási módszertana kötetben a sárköz méltán híres verbunk tánca metodikája kerül kifejtésre, míg ebben a kötetben a friss csárdás tanításához igyekszem ötleteket és motivációt adni nemcsak a tanároknak, hanem a gyermekeknek is. A szóló típusú tánc nem, de az ugrós és a friss csárdás tananyag feldolgozása a modulrendszerű ismeretszerzés példája is egyben. Sajnos még egy tánctípus hiányzik a sorból, mégpedig az erre a vidékre oly jellemző énekes női körtáncok tanítási módszertana, de engedjék meg nekem, hogy ezt ne nekem kelljen pótolni. Bármikor szívesen segítek ötleteimmel egy ilyen kötet közreadásában, de azt hiszem mégiscsak autentikusabb lenne, egy női kolléga által leírni a módszertani felvetéseket.
A modulrendszerű tanóratervezés lényegi elemeit már leírtam a Szökkenjünk, ugráljunk kötetben, ezért most arra nem térek ki részletesen. Annyit azonban hozzá kell tennem, hogy a Magyar Táncművészeti Egyetem mesterképzésének tapasztalatai alapján - ahol a modul írása és feldolgozása külön követelmény - gyakran felvetődik a kérdés: akkor most pontosan a modulban leírtak szerint kell megtartani a tanórát? A válasz lehet egyszerű, de bonyolult is. Egyszerű, mert azért írunk tanóra-vázlatot - a modul persze kicsit több, mint egyszerű vázlat - hogy azok a tevékenységek, melyek mentén a tanóra megvalósul, ne „ad hoc” jöjjenek létre, hanem tudatos, tervszerű és értékelhető pedagógiai formát öltsenek. És ezt a legutóbbi kifejezést tartom az egyik legfontosabb követelménynek, és egyben ez teszi bonyolulttá a kifejtést. Az értékelés nem azért szükséges elsősorban, hogy a gyermekeknek jó megmondjuk, ki mikor, mit hibázott, hanem azért, hogy az általunk megtervezett tanóra valóban azon a nyomon halad-e, amit szeretnénk. Vagyis az a kognitív, affektív és fizikai fejlesztés meg tud-e valósulni, ami a táncművészet alapfokú oktatásának pedagógiai lényegének tekinthető: nem a táncot tanítjuk, hanem a tánc tanítása által érünk el maradandó, pozitív életminőség változást a neveltek körében.
Emiatt nem is azon kell tanakodni, hogy az egy-egy modulban leírtak pontosan úgy és annyi idő alatt valósulnak-e meg, hanem elsősorban arra kell figyelnünk, hogy a tevékenységek érzelmileg mennyire tudják megfogni a gyermekeket, mennyire érzik magukénak a tanórai feladatokat, illetve a játékok mennyire motiválják őket a tanóra további szakaszaiban megjelenő fejlesztő tevékenységek végrehajtására. Vagyis nem mennyiségi, hanem minőségi fejlesztést szeretnénk végezni, ahol nem csak a táncanyag pontos bemutatása, számonkérése zajlik, hanem a tánccal kapcsolatos érzelmi megközelítés és az egyéni-páros-csoportos érzelmi dinamikák fejlődése jól nyomon követhető.
A tanórai értékelés tehát mindig egy hipotetikus kimenetű, de jól megtervezett tevékenység-láncolatban elképzelt tanórai menet végső konzekvenciája: mennyire sikerült a tanórai tevékenységgel azokat a kívánalmakat elérni, amelyeket az értékelésben megfogalmaztunk. Ha ezek pozitívak, vagyis a gyermekek szívesen és örömmel játszottak, tanultak, akkor a modul teljesítette a feltételét, ha nem, akkor ott még van kiigazítani, fejleszteni való.
Természetesen sem a gyermekek, sem a tanárok nem apró robotok, akik nap, mint nap ugyan azzal az attitűddel, fizikai és szellemi töltöttséggel érkeznek, ezért ezt sem szabad az értékelési számításból kihagyni. „Szerencsére” a pedagógia az a tudományág, ahol minden, és mindig változó. Ennek tükrében még érdekesebb lehet az értékelés tudománya, illetve az a törekvés, hogy nem, vagy nemcsak számszerűsített fejlesztést végzünk, hanem mentális és affektív gyarapítást, amely csakis a gyermekek egyéni életútjában lehet majd megfelelő muníció. A nevelés, ami a társadalom számára szükséges egyéni képességek intenzív fejlesztése, csak ezzel együtt érheti el a célját.
Sok örömet a feldolgozáshoz a gyermekekkel együtt.


Modulvázlat 1.
A friss csárdás alapmotívumának értelmezése és gyakorlása....................................10
Modulvázlat 2.
A friss csárdás alapmotívuma támaszték szerkezetének stabilizálása...........16
Modulvázlat 3.
A friss csárdás alapmotívuma támaszték szerkezetének stabilizálása...........22
Modulvázlat 4.
Az alapmotívum tudatosítása, felhasználása, változó környezetben..........28
Modulvázlat 5.
Finom és nagymotoros mozgások váltogatása..............................................32
Modulvázlat 6.
Az alapmotívum készség szintre emelése.....................................................37
Modulvázlat 7.
A páros dinamika kialakításának és fejlesztésének lehetőségei....................43
Modulvázlat 8.
A páros összekapaszkodás dinamikájának transzferálása..............................48
Modulvázlat 9.
A mártogatós motívum páros dinamikájának megerősítése..........................55
Modulvázlat 10.
A mártogatós motívum technikai és páros összekapaszkodási mechanizmusainak elmélyítése.....................................................................62
Modulvázlat 11.
Összefoglaló jellegű tanóra, az ismeretek felidézése...................................66
Modulvázlat 12.
A támasztékok bontásának lehetőségei, a páros motívumok térváltásainak előkészítése. ..................................................................................................70
Modulvázlat 13.
A támasztékok váltásának és variálhatóságának kialakítása, a páros mártogatós motívum és az alapmotívum összekötése...................................76
122
Modulvázlat 14.
A téri tájékozódó képesség és a motivikai kapcsolások megerősítése,
a zenei lüktetésben megjelenő mozdulati lehetőségek elmélyítése...............82
Modulvázlat 15.
A változó sugárfrontok alkalmazása a motivikai kötések alkalmával...........88
Modulvázlat 16.
Az improvizáció képességének fejlesztése....................................................94
Modulvázlat 17.
Az improvizáció képességének fejlesztése..................................................100
Modulvázlat 18.
Az improvizáció kialakításának lehgei........................................................106
Modulvázlat 19.
Az improvizáció és a párkapcsolat fejlesztése.............................................112
Modulvázlat 20.
Összefoglalás az eddig tanult formákból....................................................118

Tovább
2 800 Ft

Pozsár Máté

Pozsár Máté munkáját elsősorban gyakorló jazz zenészeknek ajánljuk, akik a műfaj összhangzattani és improvizációs rendszereiben kívánnak elmélyülni.

Tovább
Nincs raktáron
4 000 Ft
Nincs raktáron

Ligeti György

Kiadói ajánlás:

Hat évtized múltán újból megjelentettük az időközben világhírűvé vált zeneszerző összhangzattankönyvét, amelyet 1954-ben a Zeneakadémia tanáraként írt. A kötet közép- és felsőfokú növendékek számára készült azzal a céllal, hogy gyakorlati segítséget nyújtson a klasszikus funkciós összhangzattan - a Bachtól Beethovenig terjedő korszak összhangzattana - alapjainak elsajátításához. Nemcsak ismerteti az összhangzattan főbb szabályait, hanem számos feladatot és hallásgyakorlatot is közöl a megtanultak gyakorlásához. A hallásgyakorlatok - Bárdos Lajos nyomán - szolmizációs alapra épülnek. A kötetet kiegészíti A klasszikus harmóniarend című példatár (Z. 1079), amelyet szintén megjelentettünk utánnyomásban.

Tovább
2 800 Ft

Csizmadia Mária Judit

Magyar zenetörténet

A SZERZŐ ELŐSZAVA
„Historia est magistra vitae.” A történelem az élet tanítómestere, ismételték
gyakran tanáraim. A zene is történelem, mert az idők folyamán együtt változott,
formálódott egy egész nemzettel. Népünk a sok gyötrelmet megért népek sorába
tartozik. Viharos történelmünk ellenére is minden korban sokat adott a kultúra,
s ezen belül a zene fejlesztésére. E könyvet ajánlom mindazoknak a leendő olvasóknak,
akik úgy rajonganak a magyar történelemért és zenéért, mint e könyv
szerzője.

AJÁNLÁS:
A Magyar Zenetörténet Csizmadia Mária Judit újabb kötete a zene híveinek
széles táborához szól.
Egy olyan átfogó mű, amelyben a magyar kultúra széles spektruma tárul az
olvasó elé.
Különös tekintettel a magyar ifjúságnak ajánlom e könyvet.
Ajánlásom azonban szól minden kedves pedagógus kollégámnak is, hiszen
ritka kincs. Tanítani belőle élmény.
Nemcsak a zene tudományában mélyedhetünk el, hanem történelmi, építészeti,
művészeti és művelődéstörténeti tudásunkat is összegzi. Nem egymás melletti
tények felsorolása, hanem őstörténetektől napjainkig szóló rendszer.
Mindemellett olyan olvasmányok széles tárháza, amely bárki számára élvezetes
lehet.
Szemlélteti a magyarság viharos évszázadait, de sikereit és dicsőségét is. A
Kárpát-medence népe büszke lehet történelmi, művészeti, de leginkább népzenei
hagyományaira.
Kodály és Bartók szellemisége nem marad hatástalanul addig, amíg olyan gyakorló
pedagógusok, mint a szerző tollat ragad és megosztja mindenkivel tudását.
Samuné Csertán Valéria
Tagintézmény-vezető

Kedves Fiatalok! - 3
Ajánlások - 4
A szerző előszava - 6

ŐSTÖRTÉNETI ELMÉLETEK - 7
I. A magyar nép eredetének története - 8
...A finnugor rokonság elmélete - 8
...A sumér-magyar rokonság elmélete - 11
II. Zenei őstörténetünk - 14
...Kapcsolatok a rokon népekkel - 14

KÖZÉPKOR - 19
III. Az államalapítás kora - 20
...Árpád-kori zenénk és kulturális emlékeink - 21

IV. A román-kor - 27
...A XI. - XIII. század végéig - 27
...A XI. és XII. századi egyházi és világi zene fejlődése Magyarországon - 29
...Világi zenei emlékeink a XI. és XII. századból - 31
...Román-kori művészeti emlékeink Magyarországon - 31

V. A gótika kora - 34
...Az Anjou-korabeli Magyarország (XIV. század) - 34
...Középkori zenei élet Magyarországon: a XIV. század zenéje - 34
...A királyi udvar zenei élete a középkori Magyarországon - 38
...A gótika korának művészeti emlékei Magyarországon - 38

VI. késő-középkor és reneszánsz - 40
...A XIV. és XV. század Európája - 40
...A magyar zenei élet a XV. században - 41
...A hangszeres zene - 44
...A reneszánsz korának művészeti emlékei Magyarországon - 45

A HÁROM RÉSZRE SZAKADT ORSZÁG - 47
A Jagellók belpolitikájának és gazdasági tevékenységének a következményei - 48ű
...Magyarország gazdasága II. Ulászló idején - 48

VII. Nemzetvesztés Mohács után - 50
...A királyi Magyarország helyzete - 51
...Erdély története (Az önálló Erdélyi Fejedelem születése) - 52
...Erdély aranykora és romlása - 54
...A hódoltság helyzete - 56
...A kulturális központok átrendeződése - 57
...A török kor zenéje - 57
...Históriás ének és lírai dalköltészet - 61
...A XVI. század protestáns és katolikus "gyülekezeti" énekrepertoár - 64
...A népies egyszólamúság és vokális többszólamúság - 68
...Hangszeres zene - 69
...A királyi Magyarország és Erdély kulturális élete - 71
...A török kor művészeti emlékei hazánkban - 75

VIII. Magyarország a török kor után - 78
...XVII. század vége - XVIII. század eleje - 78
...Magyar zene a XVIII. század elején - 79
...A magyar népi barokk: a kuruc dallamok világa - 81
...A barokk stílus uralomra jutása Magyarországon (1600-1740) - 81

MAGYARORSZÁG A HABSBURG MONARCHIÁBAN - 89
IX. Az abszolutizmus kora
...A Magyar Királyság a XVIII. században - 90
...Világi zenészek a templomokban a XVIII. században - 91
...Főúri udvar zenei élete a XVIII. százaadban (A Habsburg uralkodók zeneszeretete) - 93
...Városi zeneélet - 96
...Kollégiumi zene - 97
...A verbunkos zene kialakulása - 99
...Az új stílusú magyar népdal - 99
...A klasszicizmus elterjedése Magyarországon - 101

X. A romantika kora, a XIX. század - 106
...A reformkori Magyarország - 106
...Zeneéletünk fejlődése - 109
...A verbunkos zene fénykora - 110
...Erkel Ferenc (1811-1893) munkássága - 111
...Liszt Ferenc (1811-1886) élete és munkássága - 112
...Ábrányi Kornél (1822-1903) - 116
...Mosonyi Mihály (1815-1870) - 116
..Volkmann Róbert (1815-1883) - 116
...Doppler Ferenc (1821-1883) - 116
...Doppler Károly (1826-1900) - 117
...A magyar nóta kialakulásának és térhódításának története - 117
...A XIX. század művészeti emlékei - 118

A SZÁZADFORDULÓ ÉS A XX. SZÁZAD
XI. A milleneum kora és a Trianon utáni Magyarország (1920-1945) - 122
...A Milleneum korától 1989-ig, a rendszerváltásig - 122
...A XX. századi magyar zeneélet és zeneszerzés - 123
...A magyar zeneszerzés nagy alakjai - 124
...Dohnányi Ernő (1877-1960) - 125
...Bartók Béla (1881-1945) - 125
...Kodály Zoltán (1882-1967) - 129
...Kodály és Bartók kortárs zeneszerzők - 132
...A Bartók utáni zeneszerző-nemzedékek - 134

XII. A SZÁZADFORDULÓ ÉS A XX. SZÁZAD MŰVÉSZETI EMLÉKEI MAGYARORSZÁGON - 140
...Festészet - 141
...Grafika - 142
...Építészet - 143

XIII. SZÁZADFORDULÓ, XX.-XI. SZÁZAD - 144
...Makovecz Imre (1935-2011) - 144

Források, felhasznált irodalom - 145

Tovább
2 400 Ft

Móser Zoltán

A régmúltról, az ősi időkről, az íratlan történelmünkről kicsiknek és nagyoknak sok képpel és kottával

A könyv kis gyerekeknek, velük foglalkozó óvónők és tanítónők részére íródott, ezért nincsenek benne jegyzetek, sem kotta-, sem képjegyzék. Van több olyan, elsősorban moldvai szöveg, amelynek szinte minden szavához kommentárt kellene fűzni. Egy részét meg is tettem, de nyilván maradt ki több magyarázatra váró kifejezés, szó, fogalom: ezeket a kedves Olvasónak kell megkeresnie lexikonban, vagy valamelyik tájszótárban.

Tovább
3 400 Ft

Kelemen Éva

Művészetek vándora - CD melléklettel

Az elmúlt évtizedek során Csáth Géza irodalmi munkásságával, orvosi-pszichoanalitikai cikkeivel értékelő és értelmező tanulmányok egész sora foglalkozott. Sokan és sokszor elemezték művészetének sajátos látásmódját, novellái misztikus belső világát, keresték a személyiséget eluraló disszonancia és meghasonlás miértjét. Csáth Géza nevű zeneszerzőt azonban nem ismer a köztudat, pedig az író életének egyik leghívebb társa a muzsika volt. Barátok és pályatársak visszaemlékezései szerint remekül hegedült, zongorázott, sokat komponált, s írásaiból egyértelműen kiderül: kapcsolata a zenével különleges, különlegesen egyedi volt.

A művész hátrahagyott kompozícióinak jelentős részét napjainkban az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtára őrzi. A dalokat, hegedű- és zongoraműveket, kamaradarabokat, kísérőzenéket tartalmazó dokumentum-gyűjtemény a tragikusan rövid életpálya egészén átível: fellehetők benne a gimnazista-évek korai zsengéi, Ady- és Kosztolányi-versek megzenésítései, de számos, torzóban maradt „késői” kompozíció is. Kötetünk e páratlan értékű hagyatékra alapozva tárgyalja az író alkotóművészetének eddig feltáratlan fejezetét, zeneszerzői munkásságát.

Tartalomjegyzék:

Előszó 9
I. Egy tálentumos fiatal ember 11
II. Bódítóan nagy eszmék városa 27
III. Mert kívánják a muzsikát 39
IV. Vágyak, remények 51
Függelék
Mellékletek 62
Forrásközlés 68
Mutatók
Műjegyzék 77
Csáth Géza repertoárja 125
Csáth Géza zenei írásai 157
Irodalomjegyzék 260
Színes képek 262
Névmutató 264

A kiadványt a hangzó életmű keresztmetszetét bemutató, dalokat és hangszeres kompozíciókat tartalmazó CD teszi teljessé.

Dalok
Ady Endre verseire
1. Szent Margit legendája
2. Bölcs Marun meséje
3. Én kifelé megyek
Kosztolányi Dezső verseire
4. Üllői úti fákhoz
5. Kisvárosi fotográfia
6. Őszi hangulat
7. Szekerek a holdfényben
8. Takarodó
9. Zongora-dal
Csokonai Vitéz Mihály versére
10. Rózsim sírja felett
Előadják: Kiss Tivadar - ének
Elek Szilvia - zongora
Zongoraművek
11. Valse lente - zongorára
12. Víziók - zongorára
Előadja: Elek Szilvia - zongora
Kamaraművek
13. Pean – hegedűre és zongorára
14. Notturno – hegedűre és zongorára
Előadják: Kuklis Gergely - hegedű
Elek Szilvia - zongora
15. Szonettek 1. - vonósnégyesre
16. Szvit 1. - vonósnégyesre
Előadják: Kuklis Gergely - hegedű
Csonka Gábor - hegedű
Benkő Gyula - brácsa
Sturcz András - gordonka

Tovább
4 400 Ft