Georg Anton Benda és csembalószonátái

Doktori disszertációmat (2012) tartja kezében a tisztelt Olvasó.

Jelen kiadás alig tér el az eredetitől, mindössze apró változtatásokat eszközöltem. Ez elsősorban a szonátákat elemző részt érinti, amelyet a jobb megértés céljából néhány helyen kissé kibővítettem, ill. több ábrával, kottapéldával láttam el. A cseh zene fejlődésmenetét tárgyaló fejezeteket pedig képekkel, művészi illusztrációkkal tettem színesebbé.

Bohémia zenetörténetéről Sárai Tibor kis könyvecskéjén (1959) kívül, amely csak röviden tárgyalja azt, magyarul még semmilyen írás nem jelent meg. Amennyire lehetett, én igyekeztem szélesebb kitekintést adni, de disszertációm erősen behatárolt keretei között az évszázadok alatt kialakult cseh zenei hagyományoknak, valamint azok okainak csupán vázlatos ismertetésére nyílt lehetőségem. Azt hiszem, e rövid bemutatás is hasznos és inspiráló lehet a korábbi századok lenyűgözően gazdag cseh zeneirodalma iránt érdeklődők számára, akiknek az ebben való további kutatás, elmélyülés nagy felfedezéseket és sok örömöt eredményezhet. A figyelmet azonban dolgozatom központi alakjára, a méltatlanul háttérbe szorult Georg Anton Bendára szeretném irányítani. E sokoldalú mestert már életében széleskörű hírnév és elismerés övezte. Wolfgang Amadeus Mozart kedvenc lutheránus zeneszerzőjének nevezte őt, és saját bevallása szerint két melodrámájának partitúráját mindig magánál tartotta. Ennek ellenére jelentős életműve – billentyűs zenéjétől a dramatikus műfajokig – hosszú időre feledésbe merült, és valójában még mind a mai napig nem találta meg helyét a hazai és a nemzetközi zenei életben.

Az írás során több olyan alapvető forrásmunkára volt szükségem, amelyekhez már csak könyvtárközi kölcsönzéssel lehet hozzájutni. Köszönöm Szepesi Zsuzsannának és Benyovszky Máriának, a budapesti MTA Zenetudományi Intézet Könyvtára korábbi és mostani vezetőjének, hogy e művek meghozatalában készséggel álltak rendelkezésre. Hálával tartozom dr. Ardian Ahmedajának, az Institut für Volksmusik Forschung und Ethnomusikologie, Universität für Musik und darstellende Kunst Wien munkatársának hasznos észrevételeiért, javaslataiért, valamint további, a témámhoz nélkülözhetetlen, de szintén nehezen elérhető könyvek beszerzéséért. Végezetül köszönetet mondok Horváth Anikónak, Dukay Barnabásnak és Kamp Salamonnak, akik értékes tanácsaikkal nagymértékben segítették munkámat.

Budapest, 2014 augusztus Dobozy Borbála

Tartalomjegyzék:

Előszó 5
Bevezetés 7
I. A cseh barokk zene történeti előzményei 25
II. "Európa konzervatóriuma" 39
III. Georg Anton Benda élete 43
1. Az ifjúkor 43
2. A kivándorlás 49
3. A nagy alkotói időszak: Gotha 55
4. Az utolsó évek 71
V. Georg Anton Benda billentyűs művei 73
VI. A berlini szonátaforma kialakulása és jellemző jegyei 77
VII. A szonátaforma részeinek 18. századi terminológiája 85
VIII. Sei Sonate per il Cembalo Solo"". Berlin, 1757. Analízis 91
1. A nyitó tételek92
1/a. A nyitó tételek fő témái 92
1/b. A nyitó tételek első főperiódusainak dramaturgiája 96
1/c. Második főperiódus: a kísérletezés helye 100
1/d.Harmadik főperiódus? 101
2. A finálék 103
3. Benda lassú tételei az affektustan tükrében 109
4. Összegzés
IX. Georg Anton Benda csembalószonátáinak előadásmódjáról 131
X. Georg Anton Benda alakja, hatása és zenetörténeti elentősége 135
XI. Bibliográfia 139