Szűrés

Szerző
Megjelent
Sorozat

TOP termékek

Átvételi lehetőségek

Csomagküldő.hu

MPL Futárszolgálat

Posta Pontok

FOXPOST

Személyesen  Szolnokon szállítási költség nélkül

Facebook

Tanúsítvány

SSL Certificate
Árukereső, a hiteles vásárlási kalauz

Kottafutár - Könyv, kotta és hangszer

Telefon: 30/2792017 (Bedő Péter)

Népzene

Tartalomjegyzék

1.
Icipici muskátli
2.
A bodai laposon
3.
A hadházi híd alatt
4.
A leányok ágya
5.
A panyiti halastóba
6.
A pilisi hegy alatt
7.
Arra alá az utcán
8.
A szép leány
9.
A tordai mogyoró
10.
Az én babám
11.
Az én lovam szajkó
12.
Az én rácsos kapum
13.
Árokparti kökény
14.
Bagolymadár
15.
Bárcsak engem vlaki
16.
Bár csak ez az éjszaka
17.
Becskereki
18.
Beizentem a szeretőm anyjának
19.
Bevetem a kertem alját
20.
Béreslegény mezitláb ment szántani
21.
Bözse néni
22.
Cifra bunda
23.
Cifra szűröm
24.
Csak azt szánom
25.
Csütörtökön este
26.
De szeretnék az erdőbe fa lenni
27.
Dorozsmába
28.
Egy szem szőlőt megehetnék
29.
Elhordta a víz a gyalogutat
30.
Elmehetsz te
31.
Eltörött a kutam gémje
32.
Elvágtam az ujjam
33.
Elveszett a lovam
34.
Ennek a kislánynak dombon van a háza
35.
Erdő is van
36.
Erre gyere
37.
Esik az eső
38.
Esik eső csendesen
39.
Estét harangoznak
40.
Ez a kislány úgy éli világát
41.
Ez az utca liliom
42.
Ezt a kislányt ne vedd el
43.
Édes alma csutája
44.
Édesanyám sok szép szava
45.
Fehérvárra megyek én
46.
Fekete városban fehér torony látszik
47.
Felszállott a fecske
48.
Fölszántom én a szebeni nag
49.
Fut a csikó
50.
Három hordó
51.
Házasodj meg
52.
Hej, pintyőke
53.
Hosszúfarkú fecske
54.
Huncut ember
55.
Húzd rá, te cigány!
56.
Ihatnám én
57.
Jaj de szépen esik az eső
58.
Jók a leányok
59.
Kék szivárvány
60.
Kinek varrod, babám?
61.
Kiöntött a Duna vize
62.
Kis kertemben három cserép muskátli
63.
Kocsmárosné, szép csárdásné
64.
Leesett a hó
65.
Megégett a petrőcei szállás
66.
Megérett a meggy a fán
67.
Megizentem az édesanyámnak
68.
Megverték már a rézdobot
69.
Megkerültem egész járást
70.
Meleg a cinkanál nyele
71.
Nem messze van kisangyalom tanyája
72.
Ne egy marok gesztenye
73.
Nincs szebb állat, mint a lúd
74.
Nyílník, nyílník a mezei virágok
75.
Nótás Pista
76.
Ó, friss galamb
77.
Piros, barna lány
78.
Piros a kancsó
79.
Piros szegfű
80.
Rakd meg, rózsám, rakd meg
81.
Rakjál tüzet, rózsám
82.
Rózsa, rózsa
83.
Sárga ló
84.
Sej, ha bemegyek
85.
Sokat arattam a nyáron
86.
Száraz dió
87.
Szemerébe mitörtént?
88.
Szeretnék, szeretnék
89.
Széles a Duna
90.
Szép szakmári lányok
91.
Szép a fekete bárány
92.
Túlsó soron
93.
Tizenkettő, tizenhárom, tizennégy
94.
Utca, utca
95.
Van már kis szék
96.
Vasárnap délután
97.
Zsálya, zsálya
Tovább
Raktáron: 1 db
1 100 Ft

Balogh Sándor

A magyar népi furulyajáték alapjai című tankönyv kifejezetten azok részére készült, akik most szeretnék elkezdeni a népi furulya tanulását és több éven keresztül folytatni is kívánják. A 180 számozott kotta több mint fele a letölthető hangzó mellékleten is hallható.

A gyermekdaloktól a furulyás táncdallamokig

Tovább
2 900 Ft

Szerző: Kodály Zoltán és Vargyas Lajos. EMB 308.

Kodály e tanulmány első kiadásának előszavában ekként foglalta össze a népzene jelentőségét: "Egészséges nemzet életének annyira szerves része, hogy ott találjuk mindenütt: jelen van a művészetben, a közoktatásban, a társadalmi élet megnyilvánulásaiban. Mindig a nemzeti élet satnyulásának jele, ha a népzene valamely téren háttérbe szorul." A népzene megismerésének mai is egyik legfontosabb útmutatója Kodály összefoglaló tanulmánya. Rövid összegezésben tárja fel népzenénk legfontosabb sajátságait, problémáit, eredet-kérdéseit. Ismerteti a különböző műfajokat, típusokat, a népdal és népi tánczene megszólalásának alkalmait, tárgyalja a gyűjtés kérdéseit. A tanulmány kezelését, használhatóságát nagyban növeli az 1960-as kiadás óta hozzá tartozó példatár Vargyas Lajos összeállításában.

Tovább
3 200 Ft

Kiadványunk magyar és angol nyelven áttekintést nyújt a Székelyföld egyik jelentős kistájának, a Sóvidéknek a népzenéjéről, zenés táncos szokásairól.  DVD-ROM melléklettel.

Tovább
5 000 Ft

Balogh Sándor           Református énekek citera kísérettel

A Dialekton Népzenei Kiadó  Áldjátok az Úr nevét című új kötete a Református Énekeskönyv 70 dallamát tartalmazza, újszerű és rendhagyó módon citera kísérettel. A kötet MP3 melléklete mintegy 2 órányi zenei anyagot tartalmaz, melyen a magas és mély citerák együttes kíséretével hangzanak el a szólóban és kamarakórussal énekelt zsoltárok és dicséretek. A dallamok lejátszását a könyvben található QR-kód segíti. A hangfelvétel előadói: Kis Gergely Márton – ének, citera, Balogh Sándor, Gál János, Makrai –Kis Balázs – citera. Kórusének: Fábián Éva, Manninger Katica, Tóth Dorottya, Balogh Sándor, Gál János, Kis Gergely Márton.

A keménytáblás borítóval ellátott kötet álló B/5-ös méretben, 160 oldalon, főként kottás tartalommal került forgalomba.

Az Áldjátok az Úr nevét  kötet megjelentetésével kettős célt kívánnak elérni a könyv készítői: egyrészt a dallamanyag citera kísérettel való megszólaltatása révén megismertetni és megtanítani az egyházi énekeket az eziránt érdeklődők számára, másrészt felhívni a citerát tanulók figyelmét az évszázadok óta meglévő színes és gazdag református dallamkincsre.

Tovább
4 900 Ft

Pávai István

 

Pávai István Az erdélyi magyar népi tánczene című kötete először 2012. december havában jelent meg Kolozsváron a Kriza János Néprajzi Társaság kiadásában. A könyvet 2013. január 23-án Kolozsváron a kiadó székházában Szenik Ilona népzenekutató, a Kolozsvári Zeneakadémia nyugalmazott egyetemi tanára mutatta be, majd február 5-én Budapesten, az MTA BTK Zenetudományi Intézet Bartók termében került sor újabb bemutatóra, ahol Richter Pál, az intézet igazgatója, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének vezetője, a kötet lektora méltatta a munkát. Ismertetőjét ezzel a gondolattal fejezte be: „Az erdélyi magyar népi tánczene Pávai István eddigi kutatói életútjának főműve, a népi hangszeres tánczene és a népi többszólamúság vizsgálata szempontjából úttörő jelentőségű tudományos munka. Kutatási eredményeinek mind a népzeneoktatásban, mind a tudományos életben és hangsúlyosan a revival mozgalomban, a ma már Unesco listára felkerült táncházmódszer működtetésében hasznát látják.”

A bemutatók és a médiavisszhang nyomán a kötet iránti érdeklődés ugrásszerűen megnőtt, ezért a Hagyományok Háza kezdeményezte a kötet ismételt kiadását, hiszen az erdélyi kiadásból csak szórványosan juthatnak el példányok a magyarországi könyvforgalomba. 2013 derekán megszületett a második (változatlan) kiadás, amelynek példányai a Hagyományok Háza webáruházában megrendelhetőek.

A könyv terjedelme 485 oldal, 131 kottamellékletet, 88 fotót, 7 fakszimilét, 3 táncíráspéldát tartalmaz. A mű 10 oldalnyi összefoglalója és teljes tartalomjegyzéke angol és román nyelven is olvasható a kötetben. A magyar nyelvű tartalomjegyzék a szerző honlapján is olvasható.

Tovább
2 500 Ft

Juhász Zoltán

Pál István nógrádi pásztor zenei öröksége

CD-melléklettel

Tovább
3 000 Ft

Barsi Ernő

A „Bodrog partján nevekedett tulipán...”
és társai, énekelt verbunkos dallamaink első
írásba foglalt emlékei. Belőlük bontakozik
majd ki a XIX. századi romantikus magyar
hangszeres zene magával ragadó hangja,
mely nemcsak a reformkor magyarjait lelkesíti,
hanem megihlet több nyugati nagy zeneszerzőt
is, többek között Haydnt, Mozartot,
Beethovent, Schubertet, Brahmsot.
Barsi Ernő

Tartalom
34. Nemzetemet siratom 58
35. Bujdosó ének /Bokros bú habjai/ 59
36. Rákóczi nóta /Régi magyar nagy vitézek.../ 61
„Bodrog partján nevekedett tulipán...” - Énekelt verbunkos dallamok 65
37. Bodrog partján nevekedett tulipán 66
38. Nem nyughatom, csak bujdosom 67
39. Gyászba borult gondolatim, szűnjetek 68
„Mars hallik...” - Indulók 71
40. Belgrádra vitézim omoljatok! 72
41. Mars hallik. Puska csörög, patt! 73
„Virgo formosa...” - Nyugatias dalok 75
42. Bordal /Kazinczy Ferenc/ /Fogy az élet.../ 76
43. Bokros bánat, melly uralmat szívemben szereztél 79
44. Virgo formosa 80
45. Fényes nap, jöjj ki... /Csokonai Vitéz Mihály/ 81
46. Nem szeretek, nem soha senkit már 82
47. Kellemetes kikelet 82
48. Vesszen el a világ 83
49. Érted élek, érted halok 83
50. Azért szánd meg, mégis szánd meg 85
51. Elmehetsz már, nem kellesz már 85
52. Ha valaki vígan él 86
53. Ne járj hozzám, szívem, éjjel 87
„Arany ideim folyása...” - A magyar műdalstílus felé: "pataki stílus" 89
54. Hogy el akarsz menni, be bánom 90
55. Erdőkön, mezőkön járó 92
56. Beborult régi napom fénye 93
57. Arany ideim folyása 95
58. A szerelem királynéja 95
59. Világ - haszontalanság 95
60. Ellopták szívemet, jól érzem 96
61. Kriska, Miska, miért jöttél ide? 97
62. Hol lakik kelmed? Vágáson. 98
63. Ifjú legény dolga játék 98
64. Szegény legény vagyok, sok bánatim nagyok 99
65. A két ikszet, tudom, régen meghaladtam 100
„Ne bosszankodjál a gonosztevőkre...” - A harmóniás minta és a közvetlen folytatása 101
66. Ne bosszankodjál a gonosztevőkre /Goudimel/ 102
67. Világ, maradj magadnak 103
Sárospataki dallamok - szólóhegedűre 105

Tovább
2 000 Ft

Lajtha László 1922 novemberében, Bogyiszlón 111 dallamot rögzített fonográfhengerekre. A gyűjtés eredményéről a Néprajzi Társaságban 1924. január 30-án tartott előadásán számolt be. Bár sem ennek az előadásnak, sem helyszíni jegyzeteinek eddig még nem sikerült nyomára bukkanni, maga a gyűjtött anyag, rendelkezésünkre áll.

A hengerek számát, a felvett darabok szövegkezdeteit, címeit a Néprajzi Múzeum fonográfgyűjteményének jegyzőkönyve tételesen tartalmazza. A hangfelvételek hengerei (két törött, illetve elveszett darabot kivéve) megmaradtak, s ma már másolatban is hozzáférhetők. A hangfelvételekről készült Lajtha-lejegyzések másolatai a Néprajzi Múzeum támlapgyűjteményében, valamint a Zenetudományi Intézetben őrzött, ún. Bartók-Rendben kéziratosan, illetve a Magyar Népzene Tára I. kötetében publikált formában megtalálhatók. Kivételt képez az a három fütyölt hangszeres dallam, amelyet a rendezéskor le sem jegyeztek (MF 2634a-c). Ezekről most készült lejegyzés.

...

Mindenképpen tanulságos a hangzó és írásos anyag összehasonlítása. Ezek az MP3-as formátumban közreadott felvételek ugyan nem hifi minőségűek, sőt helyenként alig-alig hallhatók, de még ilyen rossz minőségben is jó vezetőink lehetnek az eredeti előadás hangsúlyainak, artikulációjának rekonstruálása során. Ezeket ugyanis a legrészletesebb kottaírás sem tudja megjeleníteni, sőt, a tapasztalata azt mutatja, hogy minél jobban bonyolítjuk a jelrendszert, annál kevésbé lesz használható.

A CD használatát megkönnyíti, hogy az egyes darabok elnevezésében mind a dallam kötetbeli száma, mind a felvétel hengerszáma megjelenik a lejátszó-készülék kijelzőjén."

Budapest, 2006. május 11.

 

 

A kötetet szerkesztette és az előszót írta: Sebő Ferenc

 

Tovább
2 000 Ft

Seres András - Szabó Csaba

Moldva 1972-1988

DVD-ROM melléklettel!

 

A Csángómagyar daloskönyvre két évtizede vár a szakma és a moldvai magyarság dalai iránt érdeklődő közönség.

A rendszerváltás után két erdélyi kutató, Seres András és Szabó Csaba munkájaként jelent meg a Csángómagyar daloskönyv című monumentális kötet, amely 390 moldvai magyar népdalt tartalmaz. A dallamok többségét Seres András gyűjtötte 1972 és 1988 között, az akkori Románia igen nehéz gyűjtési körülményei ellenére. A daloskönyv borítótervét és gazdag illusztrációs anyagát Szervátiusz Tibor készítette. A kötet dallamait Szabó Csaba kottázta le nagy aprólékossággal, a kottákhoz gazdag jegyzetanyagot, zenei és szövegmutatókat, részletes tájszójegyzéket mellékelt. Ez a munka méltán vívta ki a szakma elismerését úgy Magyarországon, mint Romániában, ugyanakkor a népzenei revival mozgalmak számára is fontos dallamanyagot kínál.

A kötet igen kis példányszámban jelent meg 1991-ben az akkori Művelődésügyi és Közoktatási Minisztérium támogatásával, Romániában nem is forgalmazták. Ezért igen fontos a kötet újbóli megjelentetése a Hagyományok Háza kiadásában, ezúttal 500 példányban. A hasonmás kiadás a mai igényeknek megfelelően hangzó DVD-ROM melléklettel és Pávai István bevezető tanulmányával egészült ki. Ebben a szerzők munkásságáról és a Csángómagyar daloskönyv keletkezésének történetéről kap tájékoztatást az olvasó.

Tovább
7 500 Ft

Barsi Ernő

Az olvasó bizonyára különösnek találja e gyűjteményt: dalok, mondókák Győrből és Győrről. Hiszen mondókák, dalok, melyek jórészt népköltészeti alkotások, úgy tudjuk, nem nagy ipari városokban találhatók. Ha ilyet keresnek a gyűjtők, eleve elkerülik nem csak a nagy, de még a kisebb városokat is. Bartók a népies műdalt egyenesen városi népzenének nevezi, és úgy beszél róla, mint a népdalnak, ahogyan ő nevezte: parasztzenének ellenpólusáról. „A kettő külső ismertetőjeleiben, főleg pedig keletkezése szempontjából élesen elválik egymástól; hogy itt- ott egyiknek az anyaga átszivárog a másikba, megkülönböztetésük szempontjából lényegtelen (Bartók: A régi magyar népzenéről, Bartók Béla válogatott zenei írásai Bp. 1948. 17.). Megállapításából az is következik, hogy igazi népdalt városon nem is érdemes keresni. Ezért sem vették gyűjtőink alaposabban vizsgálat alá azt a szájhagyomány útján terjedő zenei anyagot, ami városainkban található. Pedig ha alaposabban megnézzük, szinte napjainkig fennmaradt a szó szoros értelemben népdalnak nevezhető réteg.

 

"GYŐRI GYÖNGGYEL MEGRAGADNÁM"
Gyermekjátékdalok............................................................................................7
Dallam nélküli játékok, mondókák...............................................................32
Kiolvasók...........................................................................................................33
"GYŐR VÁROSÁBAN SLINGELTETTEM ZSEBKENDŐT"
Népdalok Győr nevével...................................................................................35
"JERSZE EMLÉKEZZÜNK MOST MI NAGY DOLGOKRÓL"
Történelmi események dalai...........................................................................53
"ÉDES KÍNOS EMLÉKEZET"
Győri költők daloló népünk ajkán.................................................................81
"...PENGETTÜK A FACITORÁT..."
Ünnepek dalai...................................................................................................97
"SÁRGÁRA VAN A SZÖVŐGYÁR MESZELVE"
Gyárak, mesterségek költészete....................................................................105
"RÉVFALUSI KISLEÁNY"
Dalok győri gyűjteményekből......................................................................121
DALOLÁSI ALKALMAK, DALKINCS GYŐR VÁROSÁBAN
A közös éneklés alkalmai..............................................................................142
Hangszeres muzsikálás..................................................................................145
Daloló iparosok, munkások..........................................................................147
Dal a paraszti rétegek életében.....................................................................149
A dalkincs.......................................................................................................150
Gyermekvilág..................................................................................................151
A gyermekek dalkincse.................................................................................153
Jeles napok dalai.............................................................................................154
Alkalomhoz nem kötött dalok.....................................................................156
ADATTÁR......................................................................................................157
DALSZÖVEG MUTATÓ...............................................................................181
FÜGGELÉK....................................................................................................185

Tovább
2 800 Ft

Daloló Rábaköz

A hagyományokban gazdag, sokarcú Rábaköznek azokat a vonásait szeretné felvillantani ez a több, mint 400 dalt tartalmazó gyűjtemény, melyeket dalolása közben mutat. Mert dalolt, és ma is dalol ez a vidék. S ha ezt a részét elvennék életéből, csonkán állna előttünk.

Tovább
3 800 Ft

Barsi Ernő

A kötet 410 népdalt tartalmaz.

„Sokoró a Kisalföld délkeleti peremtája Győr-Moson-Sopron megye területén. Ménfőcsanak-Bakonypéterd között elterülő löszös, homokos talajú dombvidék. A Tényői völgy két részre osztja. Települései szélein, a Sokoróalján helyezkednek el. Nagyjából a Győr-pápai vasútvonal és a Győr-székesfehérvári műút közötti terület. Hozzátartozik Pannonhalma környéke is”.
Domboldalai szőlő és gyümölcstermelésre, sík részei földművelésre, állattenyésztésre rendkívül alkalmasak. Már az Áprád-korban egyre növekszik szőlőinek területe. Borai már ekkor országos hírre tesznek szert. A szőlők terjedésével a dombok erdőségei egyre kisebb területre szorulnak, s így utat engednek a tájat sújtó eróziónak. A nyári záporok nyomán szurdokvölgyek, löszvájatok keletkeznek. Ezeket a nép Horgas-nak, meg Szurdik-nak nevezi. Nyúl községnél húzódik Európa egyik legnagyobb esővájta homokkő szurdikvölgye, a Szurdik. 600 méter hosszú, 20-30 méter falmagasságú óriási vízmosás. Ma a Pannonhalmi Tájvédelmi körzet része. A löszmélyutak falában hangulatos pincék sorakoznak.
Ez a táj sajnos történelme folyamán nagyon sokat szenvedett. 1241-ben itt vonulnak át a menekülő IV. Béla királyunkat üldöző tatár hadak. Tétet például teljesen el is pusztítják. Különösen sokat szenvednek Sokoróalja lakosai a
Mohácsi vészt követő 200 esztendőben. Ebben az időben községek sora pusztul el, válik lakatlanná és évtizedek múlva kezdődhet meg újratelepítésük. Még jó, ha egyes falvak lakói a közeli hegyek erdőségeibe tudnak húzódni és hegyközségi szórványtelepüléseket tudnak létrehozni. Az újratelepült falvak között is évtizedeken át több úgy szerepel, mint a töröknek behódolt falu. Adót nem csak földesurának, hanem a töröknek is fizetniük kell. Sőt Mezőörs 1609-ben történt elpusztítása után 10 évvel ugyan felépül, de két török földesura van: Kar Ali és Betszer Zain. Nekik kell adózniuk a falu lakóinak.
Győr-Moson-Sopron Megye Kézikönyve (Kaposvár, 2009) a megye települései között Sokoróalja faluinak történetét is közli. A Mohácsi vészt követő időszak pusztításairól a következő adatokat közli:
Győrújbarátot (akkor még Kisbarátot, Nagybarátot) 1549-ben feldúlják a törökök. Még 1619-ben is „puszta hely”-ként szerepel többszöri feldúlása miatt. A lakosság egy része a dombon lévő présházakba, pincékbe húzódik. A falu később a kuruc-labanc háborút, a franciák győri megszállását is megsínylette, hasonlóan 1848/49 hadi eseményeit és a két világháborút is.
A 17. század elején Győrszentmártont (ma Pannonhalma) is elpusztítja a török és csak 1669-ben telepíti újra Rummer Márton főapát.
Török dúlás következtében elpusztul Tényő is. 1535-ben már nem szerepel a lakott falvak felsorolásában. Csak 1714-ben kezdődik újratelepítése. Ekkor szőlővel is betelepítik, s olyan híres lesz szőlőiről, boráról, hogy 1862-ben a községben „Szőlőkiállítást” rendeznek. 1936-ban pedig a Párizsi Világkiállításon aranyéremmel tüntetik ki. Sajnos, a második világháborút is megsínyli a falu, mivel a német hadsereg megszállja és nagy pusztítást végez.
Török által elfoglalt falvak között említi egy 1609-es összeírás Tápot. Pért is teljesen elpusztítja a török. 1529 és 1531 között mint lakatlant jegyzik fel, sőt az 1568-as úrbéri összeírás szerint még mindig lakatlan. Csak a Vasvári béke (1664) után telepíti újra Széchenyi György győri püspök.
Török pusztításnak esik áldozatul Bőny, Rétalap és Sokorópátka is.
Egyéb katasztrófák is sújtják Sokoróalja falvait. Pl. Nyúl lakóit pestisjárvány (1739), földrengés (1763), kolera (1831), kipusztítja szőlőit a filoxéra (1880) és nagy tűzvésznek esik áldozatul 1942-ben. De sorozatos tűzvész pusztítja Felpécet is (1808, 1812, 1834, 1921).
Ennyi történelmi, meg természeti katasztrófával sújtott tájon lehet-e egyáltalán népzenei hagyományokat találni? Erre a kérdésre maga a sokoróalji táj azt feleli „lehet!” E meglepő válasz nyomán önkéntelenül is Kodály Zoltán szavai jutnak eszembe: „Addig van nép, míg dala van!” Sokoróalja népének van és a megpróbáltatások között sem veszett el a „dala”. Megmaradt a hite mellett. Ezért nem pusztult el Sokoróalja népe és él mind e mai napig. Népdalkincsét többen is gyűjtötték. Kenesei Ilona 1912-ben (Nyúl, Ravazd), Petneki Jenő 1944-ben (Ravazd), Borsai Ilona 1953-ban (Nyalka, Pázmándfalu), Kiss Lajos 1952-ben (Mezőörs, Pér, Táp). Gyűjtéseiket közli a Magyar Népzene Tára III. a, b, és IV. kötete.
Jómagam már az 1960-as évektől gyűjtöttem Sokoróalja településein. Sőt azzal is kötődtem ehhez a tájhoz, hogy Écsen 1974-ben Pávakört alapítottam Orbán László általános iskolaigazgató, Művelődési Ház vezetője segítségével és azt 16 éven át vezettem. Így minden héten kijártam Écsre nemcsak próbát tartani, az együttessel szerepelni, hanem szinte minden alkalommal népdalt is gyűjteni. Szépen gyűlt az anyag, s rövidesen felvetődött egy sokoróalji népdalgyűjtemény terve is. Sőt annyi anyag összegyűlt Écsen, hogy ebből 1985-ben „Megérett, megérett Écs hegyén a szőlő…” címmel kiadványunk jelent meg, melyben a falutörténeti részt Orbán László írta.
Ez a Pávakör nemcsak énekelt, új életre keltve a már feledésbe merülő, de összegyűjtött és ki is adott népdalokat, hanem feleségem, Barsi Ernőné Varsányi Ida vezetésével népi hímzéssel is foglalkozott. Hímeztek még a Művelődési Ház ékesítésére is. Lassankint a Rábaközi hímzésnek nevezett kisalföldi mintakincsben gyönyörködhettek a Művelődési Ház látogatói, s ilyenekkel kezdtek megtelni az écsi otthonok is. Nagyon sokszor hívtak előadást tartani Sokoróalja települései is. Sőt volt Győrött egy vonószenekarunk is. Ezzel is számos alkalommal szerepeltünk más vidékek mellett Sokoróalja falvaiban is. Ilyenkor népdalgyűjtésre is sort kerítettem. Oly sok anyag összegyűlt, hogy 1997-ben egy győrsági, 2001-ben egy téti daloskönyvem is megjelenhetett.
Népdalgyűjtő munkámba tanítványaimat is sikerült bekapcsolnom. A győri Tanítóképző Főiskolán erről a tájról is voltak tanítványaim, közülük többen is kedvet kaptak a gyűjtőmunkához, sőt voltak, akik szakdolgozataikat szülőföldjük néphagyományairól, népdalkincséről írták. Boldogan vettem be a Sokoróalja-kötetbe gyűjtéseiket is. E helyen is szeretnék köszönetet mondani lelkes munkájukért. Szabó Bernadett, Horváth Hajnalka, Petrovich Tünde, Tóthné Hajmási Izabella, Pongráczné Gaál Elvira, Dr. Lanczendorfer Zsuzsanna, Ficzek Piroska, Farkas Márta, Orbán Edit, a hozzájuk csatlakozó Szabó Bea és Farkas Katalin népdal, néphagyomány gyűjtéseikkel gazdagították e kötet anyagát. De e helyen köszönöm meg ismételten kedves énekeseimnek is az átadott dalokat, mondókákat. Mindez azonban Kodály Zoltán szavaival élve: „holt kincs” lenne csupán íróasztalom fiókjában vagy valamelyik polcomon, ha a Magyar Kultúra Kiadó nem vállalta volna a Daloló Sokoróalja kötet kiadását. Hálásan köszönöm Takács Szilviának és Takács Zsoltnak, a kiadó képviselőinek a kiadás megvalósítását, valamint Vértes Kornélnak szerkesztői munkáját.
Szívből kívánom, hogy e kötet nyomán keljenek új életre Sokoróalja dalai, olvasói ismerjék meg jobban ezt a tájat, s ne csak örömet szerezzen azoknak, akik élnek dalaival, vagy tőlük hallgatják, hanem kivált lakosaiban növelje szülőföldjük szeretetét, szolgálja azonosságuk megtartását, az egyetemes emberi kultúra gazdagodását.

Győr, 2012. április havában
Barsi Ernő

Tovább
3 800 Ft

Barsi Ernő

Hiánypótló céllal jelent meg immár harmadik alkalommal Dr. Barsi Ernő Daloló Szigetköz című munkája. A kötetben a dalok mellett azok általános néprajzi hátterét is megtalálhatjuk. Segítséget nyújt a hagyományőrző együtteseknek, iskoláknak, de a népdalok kedvelői és a téma iránt érdeklődők is haszonnal forgathatják. A könyvet Dr. Alexay Zoltán fotói illusztrálják. Keménytáblás kiadás.

Tovább
3 800 Ft

Móser Zoltán

Ez a könyv a Magyar Rádióban 2004-2005-ben elhangzó Versek, dúdok, dalok (Népdallá vált Petőfi versek) című anyag szövegét és kottáit tartalmazza. A műsorhoz hasonlóan igyekszik Petőfi örökségét még jobban népszerűsíteni, tudatosítani: szeretné a figyelmet felhívni a népdallá vált Petőfi versekre. Közreadásával az a cél, hogy előadásokon, ünnepélyeken megszólalhassanak, mert a legszebb szavaknál is mélyebben tudják megmozdítani, alakítani az emberek érzelmi világát. Mert Petőfiről, aki Illyés Gyula szavai szerint: „imádott zenét, éneklést hallgatni”, úgy is lehet méltóképpen megemlékezni, ha ilyenkor a zene is felcsendül, és megszólalhatnak a Petőfi népdallá vált versei is. Ám a népdal nemcsak azért mindenki kincse, mert könnyen érthető, hanem azért is, mert mindenki tudja énekelni. Kórusaink, pávaköreink, népzenészeink könnyűszerrel előadhatják. Ahol megszólalnak, ott igazán érzik az emberek, hogy mennyire mélyen él Petőfi a magyar nép szívében.
Barsi Ernő

Hány helyen van Petőfi - 5
Hazug népdalköntöst ne végy magadra - 7
Ősszel szép a természet, szeretem - 12
De szeretnék az erdőben fa lenni - 21
Virág, csillag, szerelem - 27
Temetésről is szól az ének - 33
Szép menyecske, savanyú bor, édes múlt - 41
Nincs alku - 49
Miért vettem fejem siralmas dolgokra - 59
Egyes képek - egyes dalok - 68
A keserű szerelem hervadt rózsája - 76
Ki dalaimban él - 83
Úti levelek, kalandok - 90
Petőfi, az unmusikalisch költő - 96
Petőfiről és a népdallá vált Petőfi versekről - 107

Tovább
1 800 Ft

Népdalok és nóták a Dunáról és a Tiszáról

Ének harmóniajelzéssel.

RET055

Tovább
1 980 Ft

Egy sályi szántó-vető ember

A természet, a daloló madarak is inspirálták a dalolásra az ekeszarvát, fogó embert. Horváth Dániel szerint „ a parasztember szántás közben akkor kezdett el dalolni, mikor a legszebben szólt a pacsirta.”A legnehezebb, de egyben legfontosabb nyári munka, az aratás is adott alkalmat a dalolásra. „Régen tömeges arató vót a határba’ az uraságnál. Amikor kint arattak a Kerek fánál, össze csoportoztak este, osztan lehallott a szép énekszó a faluban. Egyesek nem daloltak ilyenkor, csak úgy csoportosan. Egész héten kivel háltak, ha az idő úgy engedte, csak szombat este gyöttek haza. Mikor gyöttek hazafele, akkor mindig danoltak. Meg a kaszát is verték össze. Olyan szépen pengett a kasza a nótához. Mi meg szaladtunk ki nézni.”

Előszó 5

I. Dalolási alkalmak a sályi szántó-vető ember életében 11

II. KOTTATÁR (Horváth Dániel dalkincse) 20

III. Pontosan, vagy csak jelentéktelen változtatással énekelt, közismert, népszerű dallamok 196

IV. Horváth Dániel dalkincsének rendszerezése 199

V. Horváth Dániel dalkincséről 200

VI. Zenei mutató 206

VII. Dalszövegmutató Horváth Dániel dalaihoz 214

VIII. Daltanulás egy életút tükrében 221

IX. Dallamok továbbélése a családban 236

Tovább
1 800 Ft

Gyermekdalok - Magyardalok

Kezdő zongorázók számára átírta: Falk Géza

Reprint kiadás.

Tovább
1 790 Ft

Az Óbudai Népzenei iskola tanárai e könyvvel szeretnék segíteni a hangszertanulás hagyományos, paraszti módját. A pásztor családokban felnövő gyerekek előbb tanultak meg énekelni egy-egy dallamot, csak azután kezdték azt a hangszeren játszani. A hallás utáni tanulás az alapja ennek a módszernek, amely egyaránt fejleszti a gyerekek zenei készségét, bővíti repertoárjukat, és ami a legfontosabb: sokkal hamarabb jutnak sikerélményhez és a muzsikálás nyújtotta örömhöz.

A könyvhöz CD melléklet is társul.

 

Részletek a Juhász Zoltán által írt Előszóból:

 

"Régen általában 7-10 évesen kezdtek a gyerekek - főleg a pásztorcsaládok gyerekei - furulyázni. Ezek a gyerekek úgy nőttek fel, hogy születésüktől fogva egységes zenei nyelv vette körül őket, valahogy úgy, ahogy a beszélt nyelvi környezete ma is többnyire egységes minden gyereknek. (...) A régi furulyások tehát a nótákat énekelni tanulták meg előbb, hangszeren csak akkor kezdték próbálgatni, amikor a nóta már a fejükben volt. Már csak ezért sem fordulhatott elő, hogy valamely dallamot a kotta hangjait silabizálva próbálta volna megtanulni valaki hangszerén.

 

Ezt a néhány dallamot azért válogattuk össze, hogy aki ma kezd furulyázni, az is ilyen hagyományos, ha úgy tetszik, anyanyelvi módon foghasson a zenetanuláshoz. Az Óbudai Népzenei Iskola tanáraiként tapasztaltuk meg, hogy mely nótákat tanulják igazán szívesen a gyerekek (és a tanulni vágyó felnőttek), és melyek ezek közül azok, amelyek a furulyatanulás lépcsőfokaihoz is igazodnak. A dalok sorrendje tehát a furulyatanulás technikai szempontjai szerint alakul. A tanulás módjául ennek megfelelően azt ajánljuk, hogy először addig hallgassa a tanuló a soron következő felvételt, míg a fülébe nem kúszik a dallam és a szöveg. (...) Ha már el tudja énekelni a nótát, következhet a hangszer. Először mindig az éneket pontosan követő formát ajánlatos megtanulni a furulyán, a hangszeres díszítéseket, variációkat csak ez után. Szintén számos év tapasztalata, hogy a hangszeres variáns csak akkor értelmes és világos, ha a szöveg hangsúlyai a kivirágzott hangszeres formában is pontosan megmaradnak. (...) Elsődleges tehát az énekes forma, második lépés az énekes változat eljátszása hangszeren - az ének hangsúlyait pontosan követve - a hangszeres figura csakis erre a kettőre épülhet fel. És elsődleges a hallás utáni tanulás - a kotta csak a hallott zene értelmezésében kíván segíteni, de semmiképpen nem kíván hangszeres kottaolvasási gyakorlatok anyagává válni. Így modellezhetjük a leghívebben azt a tanulási módot, meleyet a hagyományos zenészek követtek, és így juthatunk talán idővel a zenei fogalmazókészség anyanyelvi fokára is."

 

Tovább
1 500 Ft

Szabó Ágnes

CD-melléklettel

Paczolay Irma, Ercsiben élő tanárnő népdalgyűjtésének bő válogatását tartja kezében az olvasó. A kötetben szereplő dallamok felölelik a településen élő mindhárom nemzetiség (magyar, rác és cigány) dalhagyományát az 1970-es évek végéről. Gyűjtőjük célja első sorban a dalok újratanítása, továbbéltetése volt. Számos összeállítás, közös éneklés emléke, rádiófelvétel, kamarazenei sikerek tanusítják, hogy munkája nem volt hiábavaló. Tevékenységének méltó elismeréséül adjuk közre az általa gyüjtött és lejegyzett népdalokat. A kiadványban található dallamok, illetve a mellékelt hanglemezen hallható példák hű képet adnak egy centrális helyen lévő, néprajzi és zenei szempontból szokványosnak mondható település vokális hagyományáról. Szándékunk szerint az ercsi népdalok éppen egyszerűségüknél fogva találnak majd minél több értő és éneklő olvasóra, hallgatóra.

 

Tovább
3 500 Ft

Rosonczy-Kovács Mihály válogatásában

A népdalgyűjtemény a Kárpát-medence kilenc tájegységének mintegy százötven népdalát mutatja be részletes díszítésekkel ellátott, mégis letisztult kottaképekkel, gazdag szöveganyaggal, a népdalok mögött található világ megismertetésével, a tájegységek tudományos bemutatásával. A kötetet a Kossuth-díjas Somogyi Győző grafikái díszítik.

 

Tovább
Nincs raktáron
3 500 Ft
Nincs raktáron

Szabó András - Mohácsy Albert

DVD-melléklettel

A Népzenei füzetek legújabb kiadványa az 1994-ben megjelent Gömöri népzene hegedűkötet kontra és bőgő melléklete, mely az alsókálosai Molnár László prí­más dallamainak kíséretét mutatja be.

A kottaanyag Molnár Kálmán „Ördög” brácsás, Se­res Kálmán „Fütykő” kontrás, valamint Banya Sándor „Vidur” bőgős játékának pontos lejegyzését tartalmaz­za, a kiadvány DVD-mellékletén pedig a velük készült hang- és videófelvételek találhatók.

Tovább
Nincs raktáron
4 000 Ft
Nincs raktáron

92 magyar népdal

EMB943

Tovább
Nincs raktáron
1 150 Ft
Nincs raktáron

A kötetben megjelenő népdalok a kisalföldi Börcs község hagyományait és emlékeit idézik fel, segítséget nyújtva a hagyományőrző együtteseknek és iskolai közösségeknek.
A néprajzi ismereteket is közvetítő 96 börcsi népdalban -
a dalolási szokásokon keresztül, a korabeli népi játékok leírásain át - a hagyományos paraszti gazdálkodás ismeretanyaga és szókincse is megtalálható.

„Szolgálják hát ezek a dalok Börcs mélyebb megismerését és éneklőiben mélyítsék el minél jobban ennek a falunak a szeretetét, a hozzá való kötődést.”
Barsi Ernő

Tovább
1 800 Ft

Képes Ének-Tár

Móser Zoltán: "Időt halasztani, napot mulasztani..."
alcíme Képes Ének-Tár 55 népdal kottájával és az adatközlők portréjával

A szerző ezt írja az előszóban:
"Sokat, évekig nézegettem ezeket a fotókat. Hallgattam a dalokat. Nyilván
ennek közvetlen oka s következménye, hogy amikor egy-egy képet a kezemben
veszek, azok megszólalnak. Ha jól érzékelem, akkor talán ilyen ez a könyv,
ahol mindenki, aki látszik, aki megjelenik, az énekel."

Azokat az énekeseket, akiket a szerző közel 40 éves, fáradságos munkával
megkeresett és megörökített, már meghaltak, vagy nagyon öregek.
Ők az utolsó tanúi egy letűnő kultúrának, amely vagy megszakad,
vagy másként - reményeink szerint -
más formában éled újjá.

Tovább
2 450 Ft