Kottafutár - könyv, kotta, hangszer
Telefon: 30/2792017 (Bedő Péter)
„Azért van olyan óriási fontossága a zenei nevelésnek, mert a ritmus és a dallam hatolnak be legjobban a lélek belsejébe, azt hatalmas erővel megragadják, s jó rendet hozva magukkal, azt, aki helyes elvek szerint nevelkedik, rendezett lelkű emberré teszik, aki pedig nem, azt éppen ellenkezővé.” Tanulságul szolgálhat az ókor egyik leghíresebb filozófusának, Platónnak örökké érvényes gondolata, mely szerint a zenével való bánás rendezett lelkűvé teszi azt, aki időt, energiát szán arra, hogy igényes muzsikával foglalkozzon. Szolgálja a fiatalokat a számukra írott harmadik, zenetörténettel foglalkozó könyvem. Leljék meg, mint könnyed, pihentető olvasmányt, melyből megismerhetik régmúlt korok híres zeneszerzőit, ráadásul számtalan hasznos információt is összegyűjthetnek. Csizmadia Mária Judit Tartalom ELŐSZÓ 5 BEVEZETŐ 7 I. FEJEZET 9 A változások évszázada: a 18. század 10 Az életmód változásai 12 Érdekességek a 18. századról 13 Művészeti stílusok a 18. század közepétől a 19. század elejéig 16 Az átmenet: a preklasszika kora – a gáláns stílus 22 Korabeli hangszerek: a hegedűtől a szimfonikus zenekarig 25 II. FEJEZET 29 Az új kor hajnalán. 30 Az életmód változásai 31 Művészeti stílusok a századfordulón és a 19. század első felében 31 Kulturális élet a századfordulón és a 19. század első felében 32 A stílus és a klasszika fogalmáról 34 A három bécsi nagymester: Haydn, Mozart, Beethoven 36 Joseph Haydn (1732-1809) 36 Művei, munkássága 37 Érdekességek Haydn életéből 38 Wolfgang Amadeus Mozart (1756–1791) 40 A bécsi évek: 1781–1790 41 Művei, munkássága 43 Érdekességek, pillanatok Mozart életéből 44 Ludwig van Beethoven (1770–1827) 48 Beethoven alkotói munkássága 51 Érdekességek Beethoven életéből 52 Formai és műfaji újítások a klasszika korában 54 A klasszikus 3-4 tételes ciklikus műfajok 54 Az első tételről, amely szonátaforma 54 Vonósnégyes 55 Szerenád és divertimento 55 Egyházzenei műfajok a klasszika korában 55 A dal és a különböző daliskolák hagyományai 57 III. FEJEZET 5 A nemzetállamok és a birodalmak kora 60 Európa és az új világ a ’48-as forradalmi hullám után 60 Az életmód változásai a 19. században 62 A tudomány fejlődése a 19. században 63 A 19. század művészeti stílusirányzatai 64 A zenei romantikáról általánosságban 70 Zenei újdonságok a 19. században 71 A korai romantika 71 C. M. Weber (1786-1826) 73 F. Schubert (1797-1828) 74 Az olasz opera a korai romantikában 76 G. Rossini (1792-1868) 76 G. Donizetti (1797-1848) 76 V. Bellini (1801-1835) 76 Az érett romantika 77 A párizsi romantika 77 H. Berlioz (1803-1869) 77 F. Chopin (1810-1849) 78 Liszt Ferenc (1811-1886) 80 A német romantika 81 Felix Mendelssohn-Bartholdy (1809-1847) 81 Robert Schumann (1810-1856) 82 A romantikus opera nagymesterei 83 Richard Wagner (1813-1883) 83 Giuseppe Verdi (1813-1901) 85 A késő romantika 86 Ausztria-Németország 86 A. Bruckner (1824-1896) 86 J. Brahms (1833-1897) 87 Franciaország 88 C. Franck (1822-1890) 88 C. Saint-Saëns (1835-1921) 89 A francia nagyopera évszázada 89 G. Bizet (1838-1875) 91 Gabriel Fauré (1845-1924) 91 Nemzeti zenekultúrák kialakulása 92 Oroszország 92 M. Glinka 92 A. Dargomizsszkij 92 Az orosz „Ötök” 92 Balakirev (1837-1910) 93 Cezar Antonovics Kjui (1835-1918) 93 Alexandr Porfirjevics Borogyin (1833-1887) 93 M.P. Muszorgszkij (1839-1881) 93 Rimszkij-Korszakov (1844-1908) 94 P. I. Csajkovszkij (1840-1893) 95 Csehország 96 B. Smetana (1824-1884) 96 A. Dvořák (1841-1904) 96 L. Janáček (1854-1928) 97 Magyarország 97 Liszt Ferenc (1811-1886) 97 Erkel Ferenc (1810-1893) 97 Mosonyi Mihály (1815-1870) 97 Mihalovich Ödön (1842-1929) 97 Északi zeneszerzők 98 N. Gade (1817- 1890) 98 E. Grieg (1843-1907) 98 J. Sibelius (1865-1957) 98 IV. FEJEZET 101 Történések a 19. és 20. század fordulóján 102 Életmód a 19. és 20 század fordulóján 102 Művészeti irányzatok a századforduló körül 103 A századforduló zenéje 107 Az utóromantika 107 A német utóromantika 107 Gustav Mahler (1860-1911) 107 Hugo Wolf (1860-1903) 108 Richard Strauss (1864-1949) 109 Max Reger (1873-1916) 110 Az angol utóromantika 111 Edward Elgar (1857-1934) 111 Frederick Delius (1862-1934) 111 Ralph Vaughan Williams (1872-1958) 112 Az orosz utóromantika 112 Szergej Rahmaninov (1873-1943) 112 Alekszandr Szkrjabin (1872-1915) 113 A verizmus 113 G. Bizet (1838 – 1875) 114 P. Mascagni (1863-1945) 114 R. Leoncavallo (1857-1919) 114 G. Puccini (1858-1924) 114 Az impresszionizmus 115 C. Debussy (1862-1918) 115 M. Ravel (1875-1937) 116 O. Respighi (1879-1936) 117 V. FEJEZET 119 A két világháború között 120 Életmód a két világháború között 121 Művészeti stílusok a 20. század elején 121 Az expresszionizmus 122 A kubizmus 123 A dadaizmus 123 A szürrealizmus 123 A zenei expresszionizmus 125 Arnold Schönberg (1874-1951) 126 „Neo”-stílus a zenében 127 Igor Sztravinszkij (1882-1971) 128 Színpadi-és vokális zene 129 Carl Orff (1895-1982) 129 A folklorizmus 129 Leoš Janáček (1854-1928) 130 Manuel de Falla (1876-1946) 130 A 20. századi orosz-szovjet zene 131 Szergej Prokofjev (1891-1953) 131 Dmitrij Sosztakovics (1906- 1975) 131 Aram Hacsaturjan (1903- 1978) 132 A 20. század első felének angol zenéje 132 Benjamin Britten (1913- 1976) 132 Amerikai zene a 20. század elején 133 George Gershwin (1898-1937) 133 Az afroamerikai néger népzene és hagyományai 133 Felhasznált szakirodalom 135