Református énekek IX. (CD)

  A felvétel a VII. Református Zenei Fesztiválon készült a Művészetek Palotája Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében 2010. június 25-én.

KÓRUSOK: Debreceni Református Kollégiumi Kántus, Soproni Gárdonyi Zoltán Vegyeskar,
Pasaréti Palló Imre Énekkar, Psalterium Hungaricum Kórus, Pécsi Református Kollégium Vegyeskara, Soli Deo Gloria Kórus, Firesz Cantate Domino Kórus (Felvidék), Kecskeméti Református Gimnázium Vegyeskara, Kecskeméti Református Általános Iskola Gyermekkara, Kálvin Kórus, Szentendrei Református Kórus, Csomasz Tóth Kálmán Kórus, Neszmélyi Református Férfikórus, Bácskossuthfalva Ref. Egyh. Kórusa (Vajdaság), Szegedi Kis István Református Gimnázium Férfikara (Békés), Sárospataki Teológia Kórusa, Beregszászi Magyar Református Gyülekezet Kamarakórusa (Kárpátalja), Kassai Magyar Református Gyülekezet Vegyeskara (Felvidék)

KARNAGYOK: Arany János, Berkesi Sándor, Cseri Zsófia, Kocsis-Holper Zoltán,
Beke Edit, Bokorné Forró Ágnes, Bódiss Tamás, Bundzik Tímea, Dóczi István, Gellénné Körözsi Eszter, Hargita Péter, Hoppál Péter, Jámborné Márkus Emőke, Jámbor Zsolt, Ladányi Katalin, Molnár Péter, Palcsó Edit, Süll Kinga

ORGONÁN KÖZREMŰKÖDIK: Virágh András Gábor

KÖZREMŰKÖDIK: Cantores Ecclesiae rézfúvós együttes

A szép ének – miként minden műalkotás – a teremtő Isten és a teremtő ember találkozásának dokumentuma, a közösség ajkán évszázadokon át fönnmaradó ének pedig az ilyen találkozásokat kovácsolja tartós és boldog szövetséggé. Ennek a szövetségnek a jegyében gyűlt össze 18 kórus 370 énekese, hogy a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem közönségét gyülekezetté formálja. Az este folytatta a Református Énekek sorozat eddigi nyolc sikeres koncertjének hagyományát. A református énekeskönyvi dallamok válogatott verseit, illetve többszólamú feldolgozásait olykor csak a kórus egyik vagy másik, kisebb vagy nagyobb csoportja, olykor pedig az egész énekkar énekelte. Az énekek sorát ezúttal a nagy tehetségű fiatal orgonista-zeneszerző, Virágh András Gábor hangszerjátéka kísérte és kötötte össze. A gyülekezetté vált közönség ezen a júniusi estén részesült az istentiszteletek áldásainak legjavából. A hangverseny egyes szakaszait megnyitó csöndes igeolvasásban találkozott a Biblia szavaival; befogadóként hallgatta, miként szólal meg a zengő Ige a kórus hangján, s egy-egy énekvers megszólaltatásában maga is részt vállalhatott. S talán éppen ezek a közös éneklések hozták el az este legértékesebb pillanatait, melyekben fölerősödött az üzenet: A te igédnek summája igazság, és a te igazságod mind örökkévaló.” (Zsoltárok 119. 160.)
Arany János - Karnagy

„Istentisztelet a MÜPA-ban? Lehet, hogy újra magára talál a kultúra?
Nem csupán nagyszerű zenei élményben volt részem a minap a Művészetek Palotájában, de csodálatos testvéri találkozásnak is lehettem ennek nyomán részese. Meghívást kaptam ugyanis a Református Énekek XI. találkozójára. Mint zeneszerető és keresztény testvéreimet szerető ember hogyne mentem volna el. Koncertre, hangversenyre számítottam, és azt láttam, hogy az államtitkár zsoltárokat olvas, a közönség énekel, a roppant méretű kórus pedig a színpadon imádkozik. Szól az orgona, és azt sem tudom már, hol vagyok. Igen, Magyarországon vagyok, politikusok és egyszerű emberek között (megszólítottak egy apró borsodi falucska lakosai is, kikkel az árvíz idején találkoztam) a kultúra egyik fellegvárában, a zenei igényesség emelkedett közegében, és mindez leplezetlen Isten-dicséret. Talán mégis van kiút e hazában, talán fordul újra a világ, talán a kultúra újra közeledni fog a kultuszhoz… - ilyen gondolatok forogtak a fejemben, miközben hallgattam az éneket, és magam sem vettem észre, hogy énekelem a hallgatótársaimmal együtt a református imádságokat, amelyeket addig ugyan nem ismertem, de itt nem maradhattam én sem néma. Valóban nem. Imádság indult a szívemben, legfőképpen a hála szava, hogy él ez a bátorságos hitvallás hazánkban, s hogy ezúttal én is részese lehettem. S talán nem voltam egyedül ezen elmerengő gondolatokkal, hiszen a végén könnyes szemmel együtt adtunk hálát nemzeti imánkat a Himnuszt énekelve. Új barátokra és új reményre találtam ezen az estén. Igen, a MÜPA-ban.” (Kocsis Fülöp)